A folyó réme

írta: Simon Júlia

 

A HolnapUtán Fesztivál utolsó napján három különböző tanítási dráma szemlélői lehettünk, osztályteremről osztályteremre vándoroltunk, mígnem tizenegy órakor a Szacsvay Imre Általános Iskola egyik negyedikes osztályával együtt egy esőerdő közepén találtuk magunkat.

A történet, amely egy buddhista állatmese alapján született, egy majomközösségről szól. A kismajmok egy hatalmas fa körül élnek, a majomkirálynő oltalma alatt vígan játszadoznak. Azonban elérkezik az esős évszak és a majomkirálynőnek útra kell kelnie, a kismajmokra bízza a ládikót, amely elnyeli a rossz tulajdonságokat és segít a bajban. Elindul a majomkirálynő, zuhogni kezd az eső, süvít a szél, villámok csapkodnak és vizek háborognak, egyszerre előbukkan a folyó rosszszándékú réme, aki a fa és a kismajmok elnyelésével fenyeget.

Sánta Yvette bábszínész-drámatanár egy nagy utazásra invitálja az osztályt. A gyerekek lesznek az esőerdő hangjai, majd lakói, a kismajmok. Állóképekben jelenítik meg az otthonuk történetét: az apró mag elültetését, növekedését, biztonságot nyújtó, terebélyes fává válását. Kismajmokként vígan játszanak körülötte, mindenki egy mozdulattal és egy hanggal fűzi tovább a láncot, a következőnek pedig az összes addigi gesztust meg kell ismételnie. Ők a vihar is, kórusként reagálnak a karmester utasításaira, mikor erősödjenek, mikor csendesüljenek.

Mire a problémahelyzethez érnek a történetben, már nagyon a sajátjuknak érzik azt. Amikor közös megegyezéssel kinyitották a majomkirálynőtől kapott ládát és a ládából hangszerek kerültek elő, meg egy kisebb irathenger, az egyik kisfiú gondolkodás nélkül felpattant a helyéről, hogy megtudja milyen segítséget rejt magában a tárgy.

Hogyan védjék meg magukat? Hogyan űzzék el a folyó rémét? Hogyan használják a rendelkezésükre álló eszközöket? Hogyan osztozzanak a hangszereken, amelyekből jóval kevesebb van, mint ahányan ők vannak? Hogyan tudják egyszerre skandálni a rigmust? Miközben a mese bűvöletében vannak, folyamatosan egymásra figyelnek, együttműködnek, meglepő érettséggel összedolgoznak és megosztják egymás között a munkát, közösen ötletelnek és elszántan keresik a megoldást.

A mesénél már csak a mese hatása a lenyűgözőbb.