„A nevetés mindig a sírás folytatása” – Interjú Gothár Péterrel

Április 7-én, szombaton, 19 órától mutatja be a Szigligeti Társulat a Tersánszky Józsi Jenő klasszikus pikareszk regényéből készített Kakuk Marci című előadást. A tizennyolc színészt, öt epizódszereplőt és négyfős zenekart felvonultató produkciót Gothár Péter viszi színre. A Nemzet Művésze és Kossuth-díjjal kitüntetett rendezővel Nagy Orsolya készített interjút.

Százharminc éve született Tersánszky Józsi Jenő, a magyar pikareszk regény kiteljesítője. Az örök bohémnak becézett szertelen művész évfordulóján kívül mi indokolta a darabválasztást?

Úgy érzem, Tersánszkyban és ebben a szövegben valami nagyon passzol ehhez a városhoz, a Bihar megyei élethez, és nagyon való a társulatnak, amelyben sok fiatal és sok erős ember van. Novák Eszterrel közösen próbáltunk valami olyan anyagot keresni, amiben mindenkinek jut feladat, és mi is nagyon szeretjük. Tersánszky nagyon szeretetre méltó, minden mondat nagyon ismerősnek tűnik. Mikor elkezdtük jobban megnézni, hogy jó lesz-e ide, akkor az is kiderült, hogy nagyon naprakész. Egy olyan világban játszódik, sok évtizeddel ezelőtt, amikor nem tudták az emberek, hová tartozzanak, nem tudták, hogy kell föltalálni magukat valamilyen különleges helyzetben, az egész korszakot belengte valami feszültség. Ugyanúgy, mint most, amikor olyan kérdések tevődnek fel, hogy melyik nép hová tartozik, milyen nyelvezetű, és hogy hogyan lehet a korrupt hatalmi viszonyok között mégis embernek maradni, tisztának maradni. Tersánszky is nagyon szereti ezeket az egyszerű embereket, akik összezavarodnak attól, ami körülveszi őket, és attól, hogy sokszor nem értik, mi miért történik a világban.

Mire számíthatnak a nézők?

Vidám hangulatú előadás lesz – úgy lesz szomorú, hogy közben vidám. A társulat sok színművésze szerepel benne, ez is volt a cél, hogy lehetőség szerint mindenki dolgozzon, és tudja a legjobb formáját mutatni.Tudjuk, hogy a nevetés mindig a sírásnak a folytatása, tehát reméljük, hogy a néző egy kicsit el is gondolkodik is azon, amit lát.

Kik az előadás alkotótársai és hogyan néz ki a velük közös munka?

Nem ismeretlen a váradi nézők előtt Selmeczi György, az előadás zeneszerzője, Kárpáti Péter dramaturg, illetve Novák Eszter, a Szigligeti Társulat művészeti vezetője, aki szintén dramaturgként vesz részt az előadás létrehozásában. Azt a pár száz oldalnyi, Kakuk Marci címen összegyűjtött Tersánszky-írást úgy vettük alapul, hogy részeket emeltünk ki belőle. Új adaptáció lesz, olyan értelemben, hogy nem hasonlít az 1973-as filmhez. A Tersánszky-szöveg nagyon erősen gondolkodik az emberekről, főleg a viszonyok, jellemek alakulásáról. Nagyon hosszú időt és sok eseményt ölel fel a regény, mi inkább csak kivettünk részeket, jeleneteket belőle, és ezeket megpróbáltunk összefűzni. Mint színdarab nem lesz annyira szokványos, inkább az előadásra kell figyelni, ezekre a felmutatott kis képekre, amelyek az előadás formáját adják majd.

Milyen üzenetet szeretnének az alkotók közvetíteni a közönségnek?

Az üzenetet talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy minden körülmények között meg kell próbálni tisztességesnek és becsületesnek maradni, ez az egyetlen lehetséges út. Az előadásban valahonnan elindulnak a szereplők, és végül ugyanoda kerülnek vissza, ahonnan elindultak, de bizonyos tanulságokkal. Ezek a tanulságok nem valami nagy felfedezés körül forognak, hanem akörül, hogy becsületesnek és őszintének kell maradni, akkor jó az embernek az élete.