Nyárindító

írta: Jézsó Melissza

 

Ebben az írásban a második, de a nap harmadik foglalkozása: a Part Színházi Nevelési Műhelytől a Nyárindító, amit a Szacsvay Imre Általános Iskolában játszottak a hetedikeseknek. A történet Evelinről szól, aki éppen most költözött el Chicagóba. A barátai távol, az időeltolódás miatt nincsen lehetőség arra, hogy bármikor beszéljenek, ezért új barátokat keres. Olyan témák merülnek fel, mint a kiközösítés, a döntéshelyzetek súlyossága, a határok feszegetése abban, hogy meddig megyünk azért, hogy befogadjanak, és hogy új barátokra leljünk. 

A történet alapjainak az elmesélése után, Berni tárgyakat vesz elő, amelyek Evelin szobájából valók. Ezek a tárgyak szimbolikus jelentésűek, ezeket a szimbólumokat kell felismernük a diákoknak, pl.: a bagoly plüss, amit az anyától kapott, az azt jelenti, hogy Evelin anyja még mindig gyerekesnek tartja őt, vagy a könyvben eldugott rúzs, az anyával való nehezebb viszont jelzi. A foglalkozás közepéig nehézkesen nyílnak meg a diákok.

Ezt követően ugyanúgy előjönnek a levelek, mint az előző foglalkozáson. Itt kapunk egy kukából kiszedett dalszöveget, és jópár barátoknak írt emailt, amiket kiscsoportokban kell állóképpé alakítaniuk, ezek különböző hónapok eseményeit ölelik fel a nyárindító buliig. Itt nagyon izgalmasak a különböző csoportdinamikák, pl.: vannak a pörgőek, vannak azok akik még közelíteni sem közelítenek egymáshoz, vannak akik ugyan összedugják a fejüket, de kevesebbet beszélgetnek…

A szülei távol, elutaztak, a beilleszkedés miatt bulit kell tartania Evelinnek, viszont otthon az édesanyja nagyon szigorúan bánik vele. A buli felkérést egy angol üzenetből tudjuk meg, amit magyar nyelvű google fordító fordít le, és olvas fel hangosan. Ezután gondolatfolyosót alakítanak ki, arra fókuszálva, hogy Evelin megtartsa-e a bulit, vagy sem. A bal oldal a buli megtartás mellett hozza az érveit, a jobb oldalnak pedig azokat az érveket kell hangosan kimondania, amik a buli eltörlés mellett szólnak, Evelin lépked a képzeletbeli skálán aszerint, hogy mikor, melyik mellett hangzanak el érvek. Hiába szóltak jobb, és ötletesebb tervek a buli eltörlése mellett, a foglalkozás a buli megtartásával ment tovább. 

Apróbb intézkedéseket kell összeírniuk: egyik csoportnak a szülői intelmeket, szabályokat kellett összeírnia, egy másiknak az elpakolni valók listáját, a harmadik csapat Evelin outfitjét tervezi, míg a negyedik a bevásárlólistát írja össze. Ennél a résznél már egész jól belelendülnek a fiatalok. Egymást spanolják fel. Aztán látunk különböző jeleneteket, amelyeket itt már nem színészek, hanem maguk a diákok hoznak létre, és játszanak. A helyzet: a buli elkezdődött már  4-5 órája,  és Evelint hívja az édesanyja, és a kérdés: ezt ki-hogyan reagálja le? A foglalkozás dilemmájának nincs meg a szükséges tétje ahhoz, hogy ezek a jelenetek ne a humor felé billenjenek el…

A szülők hazaérkeznek, apa féltett kincse: a hajó modell összetört. 3 szereplőt: az anyát, az apát, és Evelint fel kell készíteni arra kiscsoportokban, hogy hogyan reagáljanak, hogyan történjen az első találkozás, a szembesítés ezzel kapcsolatban. Az anyát Berni játssza, így valamilyen szinten tudja irányítani a jelenetet, de így is sok a hülyéskedés, és a végére már sokaknak szétszóródik a figyelme. Az utolsó játékban a történések után egy hónappal vagyunk, a diákoknak egy emailt kell fogalmazni Evelin barátainak, mindenki 1-1 mondatot tesz hozzá, amit egész szépen összekapcsolnak, ez is hasonlít az előző foglalkozás befejező részéhez.

Csodálatos szakmai beszélgetések voltak a héten, ezek manapság annyira ritkák. Itt is nagyszerű ötletek, fejleszthető részek hangoztak el, például: végig gondolni, hogy elég érdekes-e a téma, valahogyan nagyobb tétet kellene kitalálni a diákok számára; úgy sokkal könnyebben, és mélyebben tudnának részt venni a játékokban, esetleg, ha ők maguk hozzák a helyzetet, az számukra sokkal izgalmasabb, és talán még ötletesebb helyzeteket tudnak kitalálni maguknak erre a témára.  Valószínűleg feldobná, izgalmasabbá tenné a foglalkozást, ha a diákok maguk hoznák létre, találnák ki az Evelin szobájában lévő tárgyakat. A gondolatfolyosó alatt jobban nyomasztani őket, elindulni a vége felé, megállás nélkül, úgy biztosan sűrűbben mondanák az érveiket; és szuper lenne, ha  lenne lehetőség  buli eltörlése mellett is dönteni, onnan vinni tovább a foglalkozást. 

4 nap, 9 előadás, rengeteg beszélgetés, és lehetőség arra, hogy tanuljunk. Amilyen kíváncsisággal, és pici félelemmel érkeztem, olyan örömmel és hálával távozom a fesztiválról, és Nagyváradról is. Még több ilyen fesztivált!! Ilyen dolgokról érdemes beszélgetni, ezeket az előadásokat mindenképpen megéri megnézni!