Ti írtátok: Fehérlófia

írta: Szőlősi Bernadett-Katalin, Magyar-angol szak, II. év, Partiumi Keresztény Egyetem​

Talán nem ismeretlen senkinek Fehérlófia története. Biztosan olvastuk általános iskolában, vagy valamilyen módon szereztünk tudomást róla, hiszen Fehérlófia története a magyar kultúrának egy olyan szelete, amelyet nem lehet nem ismerni. Összefoglalja a ősi magyar hitvilágnak a történetekben megjelenő leggyakoribb elemeit: sárkányok, különleges erejű emberek, táltosok, ördögök, királykisasszonyok és a 3-as szám. 

​Már a történet eleje is különleges, varázslatos módon kezdődik. Egy fehér lónak embergyermeke születik. Kétszer hét évig szoptatja, amíg elég erős lesz ahhoz, hogy a fa kérgét le tudja húzni. Mi ez, ha nem természetfeletti erő? S mi más lenne ez, ha nem az első próbatétel? A mesék világában jártas embernek ez nem okos meglepetést, megszokta már, hogy a főhősnek próbákat kell kiálljon ahhoz, hogy kiteljesedjen, olyan ember legyen, akire hősként lehet tekinteni. A három különös szerzeten való felülkerekedés (Fanyüvő, Kőmorzsoló, Vasgyúró) is próbatétel. Ahogyan a három királylány kiszabadítása is a háromfejű, a hatfejű és a tizenkétfejű sárkány legyőzése által. De HétszűnyűKapanyányimonyók jelenléte másképpen tükrözi a magyar hitvilág ismert elemeit. A történetnek ez a szála a természetfelettivel, a túlvilággal való kapcsolatot jelképezi, illetve az újjászületést. A kút tipikus szimbóluma a jelképes halálnak, az alvilágba való leereszkedésnek, amelynek következtében a főhős személyiségfejlődésen megy keresztül: régi énje meghal, levetkezi korábbi, gyerekes viselkedését és tulajdonságait, majd az egyre nehezedő próbatételek sikeres teljesítése után újjászületik, új ember lesz új tulajdonságokkal, egy sokkal felelősségteljesebb személyiséggel. Csodákkal, természetfeletti eseményekkel és lényekkel teli történet, ami a magyar népmesék világán szocializálódott léleknek kell. Na de mindezt eltáncolni?

​Ebben rejlik a 2025. május 16-i Fehérlófia című táncszínházi előadás kiválósága. Eltáncolni mindazt, amiről az ismert történetben szó van, összesítve minden egyes jelentőségteljes részletét, megjelenítve a magyar hitvilág elemeit – ez teszi nagyszerűvé az előadást. Rengeteg fizikai és szellemi erőt igénybe vevő mozdulatokat és mutatványokat láttunk a színpadon, de mindezt olyan könnyedséggel, mintha természetes és mindennapi tevékenységek lennének. A színpad mögött a történet egyes jeleneteiről készült gyermekrajzok mutatták, hogy ismert a cselekmény a gyerekek körében. A narrátor szerepében is álló, csodálatos hangú művésznő népdalokkal emelte tovább az előadás színvonalát. A Tündérkert Bartók útjain című előadáshoz hasonlóan a Fehérlófia is olyan előadás, amely a magyarul érző lelkeket megmozgatja és egy kis időre, amíg az előadás tart, felemeli.