Hírarchívum / Szigligeti Társulat 2014.01.20.
A Liliomfi diákok újraértelmezésében
A Szigligeti Színház iskolaprogramjának keretében létrejött Liliomfi remix című produkcióval kapcsolatban tartottak sajtótájékoztatót hétfőn a színház vezetői, illetve a programban részt vevő színművészek. A január 22-én, szerdán, a magyar kultúra napján sorra kerülő előadás létrehozásában 68 középiskolás diák és egyetemista vett részt a nyolc színész irányításával.
A nagyváradi színház ebben az évadban Szigligeti Ede születésének 200. évfordulóját ünnepli, így a Színház az iskolában, iskola a színházban program következő állomásaként, kézenfekvő módon, a színház névadójának legismertebb színművét dolgozták fel a diákok, mondta Czvikker Katalin főigazgató. Ez már harmadik évad, amely során megvalósul egy diákelőadás: a program a Csongor és Tündével kezdődött, majd az elmúlt évadban az Álmok című produkcióval folytatódott, s nagy sikernek örvend, ez alkalommal is nagy volt az érdeklődés a fiatalok körében a program iránt.
Szabó K. István művészeti igazgató elmondta, a címben szereplő remix kifejezés egyfajta újraértelmezést takar, hiszen a fiatalok mindig friss gondolkodással, új energiákkal vágnak neki a próbafolyamatnak, csupán arra van szükség, hogy a színészek segítségével felszabaduljanak ezek az energiák és egy friss szemléletű, fiatalos, játékos produkció jöjjön létre, amely ugyanakkor a diákok személyiségfejlődésében is szerepet játszik.
Az előadás, az elmúlt évekhez hasonlóan, ezúttal is több különálló jelenetből áll majd össze, a programban résztvevő színművészek – Ababi Csilla, Szotyori József, Pál Hunor, Csatlós Lóránt, Gajai Ágnes, Hunyadi István, Kocsis Gyula és ifj. Kovács Levente – így csupán a saját diákcsoportjukkal való közös munkáról számoltak be, bár sok esetben hasonló tapasztalatokat fogalmaztak meg. Elhangzott, hogy azokkal a diákokkal, akik már az előző évadokban is részt vettek a programban, némileg könnyebb volt az együttműködés, hiszen ők bátrabbak voltak, sokszor már saját koncepcióval jöttek a próbára, viszont fontos volt, hogy egy csapatként működjenek együtt, s mindenki maximálisan be tudjon kapcsolódni a közös játékba, amely mögött ugyanakkor kemény munka van. A fiatalok többsége most vett részt először a diákprogramban, így sok esetben le kellett küzdeni a kezdeti megilletődöttséget, amely a beszámolók szerint szinte minden esetben sikerült, hiszen a folyamat végére a visszahúzódóbb fiatalok is megnyíltak, a csapat motorjaivá váltak.
A tájékoztató végén elhangzott: minden szempontból nagyon hasznos kedzeményezésnek bizonyult a Színház az iskolában, iskola a színházban program, hiszen a részt vevő diákok közül többen választják a színészi, pályát, de az is egy pozitívum, hogy avatottabb nézőkké válnak, már nem idegen számukra a színház világa, ahogyan megfogalmazódott , a diákok körében, „egyre menőbb színházba járni”.
A nagyváradi színház ebben az évadban Szigligeti Ede születésének 200. évfordulóját ünnepli, így a Színház az iskolában, iskola a színházban program következő állomásaként, kézenfekvő módon, a színház névadójának legismertebb színművét dolgozták fel a diákok, mondta Czvikker Katalin főigazgató. Ez már harmadik évad, amely során megvalósul egy diákelőadás: a program a Csongor és Tündével kezdődött, majd az elmúlt évadban az Álmok című produkcióval folytatódott, s nagy sikernek örvend, ez alkalommal is nagy volt az érdeklődés a fiatalok körében a program iránt.
Szabó K. István művészeti igazgató elmondta, a címben szereplő remix kifejezés egyfajta újraértelmezést takar, hiszen a fiatalok mindig friss gondolkodással, új energiákkal vágnak neki a próbafolyamatnak, csupán arra van szükség, hogy a színészek segítségével felszabaduljanak ezek az energiák és egy friss szemléletű, fiatalos, játékos produkció jöjjön létre, amely ugyanakkor a diákok személyiségfejlődésében is szerepet játszik.
Az előadás, az elmúlt évekhez hasonlóan, ezúttal is több különálló jelenetből áll majd össze, a programban résztvevő színművészek – Ababi Csilla, Szotyori József, Pál Hunor, Csatlós Lóránt, Gajai Ágnes, Hunyadi István, Kocsis Gyula és ifj. Kovács Levente – így csupán a saját diákcsoportjukkal való közös munkáról számoltak be, bár sok esetben hasonló tapasztalatokat fogalmaztak meg. Elhangzott, hogy azokkal a diákokkal, akik már az előző évadokban is részt vettek a programban, némileg könnyebb volt az együttműködés, hiszen ők bátrabbak voltak, sokszor már saját koncepcióval jöttek a próbára, viszont fontos volt, hogy egy csapatként működjenek együtt, s mindenki maximálisan be tudjon kapcsolódni a közös játékba, amely mögött ugyanakkor kemény munka van. A fiatalok többsége most vett részt először a diákprogramban, így sok esetben le kellett küzdeni a kezdeti megilletődöttséget, amely a beszámolók szerint szinte minden esetben sikerült, hiszen a folyamat végére a visszahúzódóbb fiatalok is megnyíltak, a csapat motorjaivá váltak.
A tájékoztató végén elhangzott: minden szempontból nagyon hasznos kedzeményezésnek bizonyult a Színház az iskolában, iskola a színházban program, hiszen a részt vevő diákok közül többen választják a színészi, pályát, de az is egy pozitívum, hogy avatottabb nézőkké válnak, már nem idegen számukra a színház világa, ahogyan megfogalmazódott , a diákok körében, „egyre menőbb színházba járni”.