Fehérlófia

GGTánc Eger

táncmese

Arany László azonos műve alapján írta: Szőke Andrea
 

A Fehérlófia az egyik legismertebb magyar elbeszélő költemény, melyet Arany János gyermekei, László és a fiatalon elhunyt Julia jegyezte le, és az Eredeti népmesék című gyűjteményben tettek közzé 1862-ben. Sokan talán Jankovics Marcell gyönyörű, szimbólumokkal teletűzdelt animációs filmjéből ismerik, melyet 1981-ben mutattak be, de még ma is lenyűgöző. Maga a mese – alapelemeit tekintve – több ezer éves és eredetileg egy férfi beavatási történet lehetett. A beavatások olyan mély antropológiai szükségszerűségek, amit a modern ember sem tud teljesen nélkülözni.

Ezek mellett a történet pontosan leírja a szülői gondoskodás nélkülözhetetlenségét és ez életre felkészítő szerepét minden gyermek életében. Az hogy ez a mi közös történetünk lehessen Eger város gyermekeinek rajzai jelenítik meg a történetet és egyben adják a színpad képet is. Az előadás a tánc a színház és a cirkusz elemeit használva invitálja minden látogatóját erre az előadásra.

Mesélő-Fehérló………………………………… Kiss Alexandra
Fehérló…………………………………………….. Anna Manetti
Fehérlófia……………………………………………… Plita Márk
Fanyűvő…..……………………………………….. Varga Dániel
Kőmorzsoló……………………………………….. Emődi Attila
Vasgyúró……………………………………… Hung-Ming Pan
Koponányi Monyók…………………….Marialaura Savino
Királylány 1..……………………………..Marialaura Savino
Királylány 2……………………………. Ellenbacher Kamilla
Királylány 3……………………………..Winkelmayer Zsófia
Griffmadár………………………………………..Anna Manetti

Sárkány: Szénási Dolli Kata, Marialaura Savino, Ellenbacher Kamilla, Winkelmayer Zsófia, Agárdi Márk, Emődi Attila, Hung-Ming Pan, Varga Dániel

Zeneszerző: Porteleki Áron
Látvány: Falucskai Fanni
Jelmeztervező: Kovács Tímea
Fénytervező: Pető József
Díszlet/Szcenika: Mészáros Máté
Koreográfus-asszisztens: Emődi Attila
Asszisztens: Kiss Alexandra
Ügyelő: Hódos Ildikó
Koreográfus: Mészáros Máté