Simon Magda

Százházas lakodalom

Színmû három felvonásban

„Egy szerelemespár házassága körül szövõdik a darab meséje. Akadályok tornyosulnak a fiatalok egybekelésének útjába: egyéni és társadalmi jellegû akadályok, szorosan összefonódva. Az innen származó konfliktusok kibontása és megoldása során a szerzõnek sikerül nagyjából hitelesen ábrázolnia azoknak az élenjáró erõknek az erkölcsi fölényét, amelyek az új életet, a szocialista jövõt képviselik.
A darab alapkonfliktusa az elsõ felvonás leánykérési jelenetében robban ki: a kollektív gazdaság elnöke csak akkor adja hozzá leányát az idõs Rácz középgazda fiához, ha õ maga vagy legalább a fia belép a kollektív gazdaságba. Rácz viszont hallani sem akar errõl, s csak úgy egyezik bele a házasságba, ha fiastól együtt továbbra is a maga gazdája marad. A konokság a szembenálló felek részérõl újabb konfliktusokat robbant ki.
Rácz elrontotta az életét, lemondott a boldogságáról, hiszen a mostani elnök feleségét szerette, de a vagyon miatt olyan asszonyhoz kötötte életét, aki sem testének, sem lelkének nem kellett. Végül a színmû zárójelenetében Rácz megoldja a konfliktust azzal, hogy beleegyezik a házasságba, azért, hogy ne mondhassák rá: rossz ember.” (Elõre, Horváth Júlia)
„Két volt szolgalegény kerül szembe egymással a darabban. Más-más utat követtek a múltban. Rácz, hogy nyomorától meneküljön, cserben hagyta szeretõjét, Rozit és gazdaleányt vett feleségül. Szilágyi megmaradt béresnek és a szegény szép leány, az elhagyott kedves lett a felesége. Fordult a világ sora és Szilágyi, a kollektív gazdaság elnöke elsõ ember lett a faluban. Rácz megmaradt középparasztnak, tíz körömmel ragaszkodik a földhöz, vagyonhoz… ezekkel az elõzményekkel indul a darab cselekménye, amikor szilágyi fiatal leánya bevallja édesanyjának, hogy Rácz Károly fia jön kérõbe hozzájuk…” (Fáklya, Boros Endre)
 

Szereplők:

Bemutató: 1959.04.09