Fazekas Mihály - Móricz Zsigmond - Bessenyei István

Ludas Matyi Szatmárban

Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata

Fazekas Mihály Lúdas Matyija minden elemében az autentikus népmeséken alapul, mesés fordulatai és nyelvezete révén szorosan igazodik e népművészeti műfajhoz. A történet középpontjában az eszes parasztlegény, Matyi áll. A furfangos, becsületes, ám kissé öntörvényű népmesei hőssel szinte az első találkozáskor könnyű azonosulni.

Fazekas alkotása alapján Móricz Zsigmond realista színpadi művet írt, és az eredeti történet szereplőinek sorát a női főhős, Éva és Kobak alakjával bővítette ki. Mivel Móricz a falu embereinek és vásári sokadalmainak a részletes rajzával kissé eltávolítja a történetet a mese világától, a mű megjelenésekor éles bírálatot kapott. A kritikák ellenére Móricz szerette volna színpadon látni művét, ezért többször is átdolgozta, finomította azt.

A klasszikus történetből Bessenyei István színész-rendező sajátos szövegkönyvet dolgozott ki, amelynek felhasználásával izgalmas és tartalmas előadást állított színpadra. A rendező megszűrte Móricz burjánzó szövegét, és elsősorban a mesei elemekre és játékosságra összpontosított, amelyet népzenei kísérettel tár a nézők elé.

Az előadásban komoly szerepet kap a szatmári néphagyomány, a helyi zene és néptánc, de szervesen beépül a történetbe a szatmári népi hiedelmek világa, és a tájegység sajátos nyelvezete is. Kerettörténetét egy Erdély-szerte ismert népi hagyomány, a bábuégetés adja. Egy falusi közösségben indul az előadás cselekménye, ahol a gonoszt megtestesítő bábut hordozzák körül, hogy a farsangi szokásoknak megfelelően szimbolikusan megsemmisítsék azt.

A Ludas Matyi-történetet egy hirtelen kirobbanó konfliktus idézi fel, amelyben testet ölt a jó és rossz erőit képviselő Ludas Matyi és Döbrögi alakja. A konfliktus körül kialakuló forgatagban a bábu Döbrögivé változik, a falu népe pedig eljátssza (megéli) a klasszikus történetet, melyben az egyszerű népi hős háromszor bünteti meg a hatalmaskodó földesurat. Végül a jó és rossz erői megbékélnek, a megszemélyesített gonosz pedig visszaminősül holt anyaggá, egyszerű bábuvá.

Szereposztás

Ludas Matyi: MAROSSZÉKI TAMÁS

Döbrögi: NAGY ORBÁN

Évi: BÁNDI JOHANNA

Anyó: MÉHES KATI

Kobak: GAÁL GYULA

Ferke: POSZET NÁNDOR

Szakácsné: KOVÁCS ÉVA

Sára: LÁSZLÓ ZITA, GÁL ÁGNES

Hajdú: PÉTER ATTILA ZSOLT

Táncos: SZARVAS KÁROLY, SZARVAS BOTOND, GÁTI GÁBOR, KÓSA KRISZTIÁN, BELBE SEBASTIAN EMIL

Zene: BERTÓK BÉLA, FEJÉR KÁLMÁN, MARGIT-TAMÁS TIBOR, DULA ANDRÁS

Falusi: BODA TIBOR, FRUMEN GERGŐ, VARGA SÁNDOR

Farsangos: BODA TIBOR, FRUMEN GERGŐ, VARGA SÁNDOR

 

Rendező: BESSENYEI ISTVÁN †

Díszlettervező: BARÁTH CSABA ATTILA

Jelmeztervező: SZABÓ ANNA

Bábtervező: BARÁTH CSABA ATTILA

Dramaturg: BESSENYEI GEDŐ ISTVÁN

Koreográfus: NAGY ORBÁN

Zenei vezető: FEJÉR KÁLMÁN

Ügyelő: DOBOS KATI, VARGA KATALIN

Súgó: DOBOS KATI, VARGA KATALIN

Rendezőasszisztens: BESSENYEI GEDŐ ISTVÁN