|
A színészet Nagyváradon régi hagyományokra tekint vissza.
A legrégebbi adatok szerint volt iskolai színjátszás, latin opera,
német nyelvű színészet. De az első magyar nyelvű színházi előadást
a kolozsvári társulat tartotta 1798 augusztus 26-án Nagyváradon,
a Fekete Sas nagytermében Hunnius A süketnéma című előadásával.
Ez a dátum jelzi a váradi hivatásos színjátszás kezdetét.
Már a XIX. század elején sikerült hosszú időre állandósítani a
váradi színészetet. S bár később újra echós szekérre kényszerülnek
a színészek, már megindul az első színházépítő mozgalom. A
szabadságharc után megritkulnak az előadások, de a váradi színészetet
nem lehetett eltiporni és felépült a színkör.
A XIX. század második felében számos ismert színész játszott a
városban, Blaha Lujza, E. Kovács Gyula, Szentgyörgyi István,
Újházi Ede. Jászai Mari 1897-ben a Rhédey-kertben játszotta el az
Elektrát, és ez a szabadtéri előadás az egész magyar színjátszás
történetének kiemelkedő mozzanata.
1900 október 15-én, több évtizedes huzavona után megnyílt a
Szigliget Színház. Az épület 1899-1900 között készült el a bécsi
Fellner-Helmer cég tervei alapján, Rimanóczy Kálmán nagyváradi építész kivitelezésében.
Thália váradi otthonában a háborús évek vagy a gazdasági
válságok sem tudtak oly pusztítást végezni, hogy a színjátszás
ne élte volna túl azokat. Várad az operett fellegvára is volt,
de emellett mindig színpadra kerültek a magyar és az egyetemes
drámairodalom nagy szerzőinek méltán híres darabjai.
Az államosítást követő években is erős társulat működött Nagyváradon,
melynek hatása mind a mai napig érződik és az akkori színészek
közül még sokan itt vannak közöttünk.
|
