Minden ember vágyik a megváltásra. Ebben a vágyban maga az eszme, az igazság másodlagossá válik, annak formája, képe nyomul előtérbe. A kérdések, problémák feloldásra kézenfekvően adódnak a belénk vésődött rítusok, mechanizmusok, bármi legyen is azok forrása.

Tegyük fel, hogy van egy másik forgatókönyv. Tegyük fel, hogy a kérdés, a keresés iránya nem jelöli ki  előre azt, hogy mit találunk. Tegyük fel, hogy van alternatíva, van egy másik evangélium. Macrinici mintha „gonosz" játékot űzne a Máté evangéliumának szereplőivel, és ezt a kísérletet végezné el rajtuk. Kétféle tudásforma, a jelek kétféle olvasata ütközik meg a darabban, amelyek egymás számára végzetesen lefordíthatatlanok, átjárhatatlanok maradnak. A találkozás - a megváltás? - pillanata az elpusztítással lesz azonos.

Vadas László rendező szerint az evangéliumi idézethez miszerint „Bocsáss meg neki Uram, mert nem tudják mit cselekszenek" ebben a játékban hozzátehető egy kiegészítés: de legalább hittel teszik azt.

Radu Macrinici
(sz.:1964, Segesvár)

A kortárs román drámairodalom „új hullámának" egyik jeles képviselője. Az Atelier Nemzetközi Színházi Fesztivál alapítója, a segesvári Színház (Teatrul din Turn Sighişoara) alapítója és igazgatója. 1996-ban Camil Petrescu-díjat kapott, 1997-ben a T(T)ara mea című drámája nyerte el az  UNITER-díjat.

Drámáit több nyelvre is lefordították, játszották Párizsban, Madridban, Brüsszelben, Lisszabonban.

A Máté evagéliuma Jorge Luis Borges Márk evangéliuma című elbeszéléséből ihletődött.