Közeleg A Holnap után fesztivál

Április 15., szerda 18:00
Felolvasószínházi est
Lászlóffy Csaba: Jelenetek egy aggastyán estvéli óráiból
Helyszín: Szigligeti Stúdió

Április 16., csütörtök
17:30 Háború és propaganda
Első világháborús plakátok az Országos Széchényi Könyvtárból. Kiállításmegnyitó.
Résztvevő: Boka László. Helyszín: Szigligeti Színház, páholyelőcsarnok

18:30 Poézis, kabaré, kuplé
Irodalmi kerekasztal Emőd Tamás pályája kapcsán. Résztvevők: Boka László,
Verebes István, Rózsafalvi Zsuzsanna. Helyszín: Szigligeti Színház, páholyelőcsarnok

Április 17., péntek
11:00 A barackfa meséje
Bölöni Réka gyermekelőadása. Helyszín: Árkádia Bábszínház, stúdió
18:00 Egy komcsi nyanya vagyok!
Csoma Judit egyéni előadása. Helyszín: Szigligeti Stúdió
19:30 Beszélgetés Csoma Judittal
Beszélgetőtársak: Bathó Ida, Csíky Ibolya. Helyszín: Szigligeti Stúdió


Április 18., szombat
11:00 Zenebona vásár Bergengóciában
A Bergengóc Zenegóc Társulat izgalmas-mozgalmas interaktív élménykoncertje. Helyszín: Árkádia Bábszínház, nagyszínpad
18:00 Kripli Mari
Lázár Kati Jászai Mari estje. Helyszín: Szigligeti Stúdió
19:30 Beszélgetés Lázár Katival
Helyszín: Szigligeti Stúdió

Április 19., vasárnap
17:00 Mondod-e még?
Beszélgetés Boros Zoltánnal életről, színházról, filmről, televízióról és zenéről kávé mellett. Beszélgetőtárs: Meleg Vilmos. Helyszín: Szigligeti Színház, páholyelőcsarnok
19:00 Máté Ottilia koncert
Helyszín: Szigligeti Színház, nagyterem
--

Boka László

Irodalomtörténész, kritikus, tudományos igazgató, egyetemi docens. Nagyváradon született és érettségizett, egyetemi tanulmányait a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészettudományi karának magyar-angol szakán végezte. Ottani irodalomkritikai és irodalomszociológiai magiszteri tanulmányait követően Budapesten, az ELTE-n doktorált Összehasonlító Irodalomtudomány szakirányon, Szegedy-Maszák Mihály irányításával.
1998 óta az Országos Széchényi Könyvtár kutatója, 2008 óta tudományos igazgatója. Több hazai és nemzetközi kutatási projektnek munkatársa vagy koordinátora az MTA, az ELTE vagy az OSZK intézményi kereteiben. Saját könyvei mellett több könyvsorozatnak szerkesztője, a Magyar Könyvszemle, az Irodalmi Magazin és a Lymbus folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja, mellettük a Várad kulturális havilap egyik alapítója és állandó munkatársa. Számos konferenciának szervezője, kiállításnak kurátora. 2002-től az ELTE-n, 2008-tól a Partiumi Keresztény Egyetemen tanít, 2012 óta a PKE Magyar Nyelv és Irodalomtudományi tanszékének docense. Főként 20. századi magyar irodalommal, összehasonlító irodalomtudománnyal, kánonelméletekkel és irodalmi kultuszkutatással foglalkozik. Felmenői közül a költő, hírlapíró Dutka Ákos a nagyanyai nagybátyja, így részben családi indíttatásból is egyik kutatási területe a századelő magyar irodalma s annak nagyváradi szegmensei.
A Szépírók Társasága, a József Attila Kör és az Erdélyi Magyar Írók Ligájának tagja. Részt vesz a Klebelsberg Kúnó ösztöndíj bizottság, illetve az NKA Szépirodalom és Ismeretterjesztés kollégiumának munkájában. A Holnap után fesztivál egyik alapítója.
--

Csoma Judit

1975-ben végzett a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán. 1975-től öt évig a nagyváradi Állami Színház magyar társulatának tagja volt. 1981-1988 között a debreceni Csokonai Nemzeti Színház színművésze. 1988-1992 között a Miskolci Nemzeti Színházban lépett fel. 1992-től egy évadot a Szegedi Nemzeti Színházban töltött. 1993-2001 között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művésznője. 2001-2003 között a Bárka Színházban játszott. A budapesti Katona József Színház, 2004-ben bemutatott, nemzetközi sikert aratott Ivanov című darabjában, vendégként Zinaida szerepét osztották rá. 2003 és 2009 között a Nemzeti Színház sokat foglalkoztatott művésze volt. 2013-ban a "Katona" Sufni játszóhelyén mutatta be, Dan Lungu-Török Tamara: Egy komcsi nyanya vagyok! című monodrámáját. 1986-ban Debrecen város nívódíját, 1991-ben Miskolc város nívódíját, 1996-ban és 1997-ben Nyíregyháza város nívódíját kapta meg. 1997-ben a Színikritikusok díját kapta meg, 2000-ben elnyerte a Móricz-gyűrűt, és Jászai Mari-díjat kapott.
--

Lázár Kati

„Ha azt mondom Várad, elerednek a könnyeim… Az Orsolyákhoz jártam, Körös-parton lógtam, a legboldogabb (a színészeten kívül) mindenképp Váradon voltam."

Lázár Kati nagyváradi származású Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, rendező, kiváló művész. Férje Jordán Tamás Kossuth-díjas színművész volt, lánya Jordán Adél színésznő. Szülei: Lazarovits Andor és Eron Paula. 1973-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a 25. Színházhoz szerződött 1973–1974 között. 1974–1976 között Miskolcon, 1976–1978 között Szolnokon játszott. 1978–1980 között a Nemzeti Színház, 1980–1991 között pedig a kaposvári Csiky Gergely Színház művésznője volt. 1991–1994 között igazgatója a Merlin Színháznak, tanodájának vezetője, és egyben egyik alapítója. 1994–1998 között az Új Színház művésznője. Rendszeresen vendégszerepel a budapesti Katona József Színházban, melynek lánya Jordán Adél is tagja.
--

Máté Ottilia

“Nagyváradon születtem. Gyermekkoromat Margittán, Bályokon és Tótiban töltöttem. A boldog gyermekévek emléke végigkísér és visszacseng a dalaimban. Legszívesebben a hazáról, hazaszeretetről és magyarságomról énekelek.
Zenei tanulmányaimat zongorázással és kórusénekléssel kezdtem. Gimnazistaként a hetvenes években többször utaztam a Lantos Rezső vezette kórussal "nyugatra". Tanáraim Vörös Sári, Fábry Edit, Reményi Sándor, Kacsóh János, Lontay Rainer Lászlóné, Vályi Éva voltak. 1977-ben kaptam operett, valamint magyar dalénekesi engedélyt. Nagy megtiszteltetés, hogy 2005-ben átvehettem a Magyar Köztársaság Érdemrend lovagkereszt kitüntetését.”

--

Bölöni Réka

1972-ben születtem Nagyváradon. 14 éves koromban kezdtem játszani a Kortárs Színpad 71-ben. 19 évesen áttelepedtem Magyarországra és elvégeztem a Hangár Színiakadémiát. 22 éves koromban fiatal művészekkel közösen megalapítottuk a Napszínházat. 25 éves voltam, amikor a Holló Színház tagja lettem.

A barackfa meséje

Mi történik a barackfával és a kismadárral egy év alatt? Hogyan élik meg a tavaszi ébredést, a nyári hőséget, és az őszi felkészülést a téli pihenésre. Mit lát ebből a rosszcsont Csabika és Réka, a kedves és figyelmes kislány. A mesemondó könyvéből életre kelnek a szereplők és bábok formájában vonják be a gyerekeket a történetbe, így a nézők nem csak szemlélői, hanem részesei a mesének. A zene: Vivaldi Négy évszak című műve fontos pillére az előadásnak, mellyel célunk volt a gyermekek igényességre, és a művészetek szeretetére való nevelése is.

Mese 3-7 éves gyerekeknek Bölöni Réka előadásában
Zene: Antonio Vivaldi
Bábok, díszlet: Bölöni Vilmos
Rendezte: Szabó Zsóka

Zenebona vásár Bergengóciában

A Bergengóc Zenegóc Társulat izgalmas-mozgalmas interaktív élménykoncertje

A 2013 decemberében megjelent „Bergengócia” című lemezünk anyagából készítettük ezt az élőzenés előadást. A zene szárnyán elrepülünk Bergengóciába, egy meseországnak tűnő, de megvalósítható világba, ahol természetes a környezet és egymás szeretete, a természet és az állatok védelme, a kreativitás, a hagyományok ápolása. Erről szólnak az akusztikus hangszerekkel eljátszott dalok, amiket Réka egyéni énekhangja, varázslatos, vidám, tanulságos meséi és népies játékok, kiszámolók tesznek még színesebbé. A műsorban Nagy Bandó András megzenésített gyerekversei, illetve saját gyerekdalok hangzanak el.

A zenekar:

Bölöni Réka, ének, mese, báb
Bölöni Júlia: fuvola, furulya, ének
Windisch László: akusztikus gitár, ének
Schumeth István: akusztikus basszus gitár, ének
Pleskó Béla: ütős hangszerek, ének