Fesztivál-szemle – vasárnap és hétfő

A 6. IFESZT ideje alatt üzemel a fesztivál-blog, melyet kolozsvári és marosvásárhelyi diákok szerkesztenek, Varga Anikó vezetésével. Írásaik tükröt tartanak az előadásoknak és szakmai beszélgetéseknek. Ezekből szemezgetünk.

Színpadi tanulmány a Bánk bánról

„Egy jó tanulmány ismérve a pontosság, strukturáltság és letisztult koncepció, az IFESZT első napján látott előadás pedig mindhárom feltételnek megfelel. Szokatlanul hatott a nemrégiben felújított nagyváradi színházban egy üres színpad, rajta néhány mikrofonállvány, és egy letakart asztal. Bánk bánra jöttünk, hol a pompa, a korhű jelmezek, hol a hazám-hazám?”

(tamás)

„A mikrofon által kihangosított mondatok mindenkinek fájnak, annak is, akit közvetlenül érint, annak is, akit közvetetten. Mintha a vélt vagy valós igazság „durva” kihangosítása nem lenne elég, a színészek „fényt” kérnek, „még több fényt” mondanivalójukhoz. A főszereplők nagyító alá kerülnek, és ezzel együtt gondjaik, magányuk, szenvedésük is. Kíméletlenül az arcunkba csapódik tragédiájuk.”

(emőke)

Beindult az I-FÓRUM

„A fesztiválnyitó este után kissé fáradtan, ám annál nagyobb lelkesedéssel gyűltek össze az IFESZT vendégei hétfő reggel a páholyelőcsarnokban, s bár a táskás szemeken látni lehetett, hogy nehezen ment a felkelés, mindenképpen megérte az áldozatot.”

(árpi)

„De lehet, hogy nem lovak, hanem szamarak vagyunk. Vagy a szamárnak is csak a könyvbe forduló farka. Miért fontos? Mert ehhez van közünk, ez a mi nyelvünk, és várunk rá valamilyen visszaigazolást. A csendes dübörgésre, hogy nem akarunk megmerevedni, mielőtt kipróbálnánk minden műfaji regisztert.”

(bréka)

A bányától a zabig

„Lassan szétnyílik a falfüggöny, az elénk táruló tér nagyjából ugyanolyan hatású, mint a már látott pannó. A kis szobakonyha szűk, ócska, kopott. Mégis az volt az érzésem, mintha a szomszédba léptem volna át egy kávéra. Ismerős a tapéta, a bútorok, a varrottasok, a szív alakú párna, az ágyterítő, a szarvasfej, a hitvány kihúzható kanapé, a moketta.”

(emőke)

„Peer Gynt nyelvhez kötött: első megszólalása egyben az első lódítás is, mely későbbi fantasztikus útját alapozza meg.”

(árpi)

„Száraz avar közepén egy kuka. Olyan ez, mint a <<papucs orrán pamutbojt>> és legalább annyi játékosság is van benne, hiszen a színpad közepén álló, különböző fényképekkel és reklámokkal teleragasztott közönséges kuka az egyetlen olyan díszletelem, mellyel találkozunk az előadás során. Ez alakul át taxivá, ha el kell jutni valahova, kanapévá, ha le kell ülni egy tanár mellé vagy egy szállodai szoba ágyává, ha megérkezett a prosti, de ismerjük a szöveget, kár firtatni!”

(tamás)

A teljes szövegeket és egyéb érdekességeket a 6. IFESZT blogján olvashatják, melyet IDE kattintva érhetnek el.