Katona József

Bánk Bán

Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy

Merániak és magyarok, királyhűség és muszájból-lázadás, egyéni sérelmek és országos érdekek örökre szétszakított viszonyrendszerében zajlik a történet, egy felbomló társadalmi rend aligha betemethető szakadékai között. A címszereplő a király nélkül maradt udvar kisléptékű intrikái közt egy idejét múlta értékrendet képvisel. Egy olyan hatalom első számú letéteményese ő, melyben a többi szereplő alig hisz már. Tragikus végzete úgy teljesül be, hogy miközben a többiek (merániak és békétlenek) kicsinyességével szemben körömszakadtáig védi a királyság szent értékrendjét, elkövetett gyilkossága által éppen ő lesz az, aki halálos bűnt vét ellene.
1820-as megjelenésétől máig rendezők hosszú sorának érdeklődésére tartott számot a Bánk bán; feldolgozták drámai színpadon, operában, és filmen is. Népszerűségét talán annak köszönheti, hogy sokféle értelmezési lehetőséget kínál, mert – mint a legnagyobb műalkotások esetében – cselekményében összefonódik a mítosz és a történelmi valóság.