Vszevolod Visnyevszkij

Optimista tragédia

Színmû három felvonásban

Forditó: Vajda Béla és Vajda Veronika

„A darabban a forradalom egyik közkatonája szól az utókorhoz a forradalom nevében… Személyes élmények, átélt események megrázó erõvel feltörõ emléke vezette az író tollát, amikor megírta a balti flotta egyik tengerész ezredének történetét. A drámában megelevenedik annak a kemény két-front harcnak néhány epizódja, amelyet a fiatal szovjet hatalomnak kellett megvívnia a külsõ és belsõ ellenséggel. A dráma fõhõse maga az ezred, harcaiból, sorsának alakulásából szövõdik a cselekmény. A matrózok között van lázadó és megalkuvó, kishitû és cinikus, azonban néhány kommunista kivételével valamennyien az anarchisták vezetése alatt állnak. A fedélzeten a legteljesebb zûrzavar és fejetlenség uralkodik, amikor megérkezik az új komisszár.
Egyszerû fiatalasszony, aki egy-két kommunista segítségével hozzálát rendet teremteni. A gyanakvással, gonosz indulatokkal teli legénységet megzabolázni szinte emberfeletti feladatnak tûnik. Ám mindjárt a bemutatkozáskor elcsattan a komisszár pisztolya. Figyelmeztetõül. Golyóval válaszol annak, aki barbár módon asszonyi becsületét, méltóságát akarja beszennyezni. A szertelen vadéletmódhoz szokott anarchisták azonban nem adják fel könnyen állásaikat. S megkezdõdik a nehéz emberformáló küzdelem. A komisszár okosan végzi feladatát: agitál és nevel, szelíd vagy kemény szavakkal és módszerekkel, ahogy a szükség megkívánja.
A kitartó munka gyümölcse beérik az ezred az egyik ütközetben átesik a tûzkeresztségen. A komisszárt, a fõhõst halálra kínozzák az intervencionisták. Mégis optimista a tragédia: az elesett elvtársak helyébe felsorakozik az egész ezred.” (Elõre, Horváth Júlia)
 

Szereplők:

Bemutató: 1958.12.20