Molnár János

Kézfogó

Eredeti bemutató

Pályadíjnyertes vígjáték három felvonásban

„Molnár János jól választotta meg témáját, amikor a «kézfogón» keresztül a nemzetiségi kérdést, a kiélezett osztályharcot, a középparaszt bevonását a mezõgazdasági társulásba – állította a színdarab központjába.
A cselekmény egy Kraszna-menti községben játszódik le. Nagy Mátyás, bevonulás elõtt álló középparaszt ifjú, Lazar Florával, Lazar Gheorghe román középparaszt lányával készül kézfogót tartani. A kézfogó egybeesik a mezõgazdasági társulás szervezésével. Lazar Gheorghe a felvilágosodott középparaszt típusa, aki tudja, hogy mit akar. Az út, a cél világos elõtte: elsõnek iratkozik fel a mezõgazdasági társulásba. Nagy András, Mátyás apja viszont a földjéhez görcsösen ragaszkodó középparaszt típusa, akinek portája magánporta. Ehhez hozzájárul mégbarát Berci és Szõkéné bujtogatása, akik arról próbálják meggyõzni Nagy Andrást, hogy a társulásba való belépése egyet jelent kínosan szerzett földjének eltékozlásával. A kulákok azzal is uszítják a férfit, hogy ne engedje, hogy fia román leányt vegyen el feleségül, mert annak – miután apja feliratkozott a társulásba – elvész a hozománya és a szoknyáján kívül semmit sem hoz a házasságba. Nagy András ennek hatására elõször összevész Lazar Gheorghe-val. Kiutasítja házából, majd fiát beszéli le a kézfogóról. De Mátyást szerelmérõl már nem lehet olyan könnyen lebeszélni. Mikor Flora hozza a kalácsot a bevonuló Mátyásnak, mélyen megbántják Nagy András szavai. Büszkesége késztette arra, hogy búcsú nélkül rohanjon el Mátyástól – Mátyás pedig a szülõi házból.
Molnár János színmûve bemutatta a faluban folyó harcot a társulás szervezéséért. A fiataloknak szüleik ellen folytatott harca csak idõleges. Nagy Andrást öccsének, feleségének, majd fiának a katonaságtól való hazaérkezése s az ez alkalommal folytatott vitája meggyõzik arról, hogy maga és családja boldogságát csakis akkor biztosíthatja, ha õ is elindul az új élet útján.” (Böszörményi Zoltán, Aradi Újság)
 

Szereplők:

Bemutató: 1953.01.31