Előadások / Szigligeti Társulat / 2023-2024

Peter Shaffer

Királyvadászat

Színmû két részben

Forditó: Kelemen István

Peter Shaffernek az 1964-ben a The Royal Hunt of The Sun (Királyi vadászat a Napra) címû drámáját bemutatták. A XVI. században játszódó darab az inka birodalom spanyol meghódításának, az inka fejedelem, Atahualpa és a spanyol hódító, Pizarro drámai összecsapásának egy fejezetét jeleníti meg, a hit és a hitetlenség, a remény és reménytelenség küzdelmérõl szól.
Népszerûségének titka a jól felépített cselekmény, a gondosan megszerkesztett drámai konfliktus, az ebben kibontakozó jellemek megrajzolása. Ugyanakkor minimális eszközökkel a totális színházra törekszik, ám minden színpadtechnikai újítás mellett többet õrzött meg a hagyományos drámai formák közül, mint társai. A kép, a zene, a szó, a díszlet, a jelmez és maszk együttesen szolgálják mondanivalójának érvényesülését.

„A történelmi keretet és a két fõalakot a szerzõ jelképként kezeli a szembenállók emberi egymásra utaltságát bizonyítandó. Az ellenfelek szeretnék egymást, ha történelmileg «szabadok», determinálatlanok lennének. Vagy lehetnének. De egyáltalán lehetnek-e, lehettek-e, ha cselekedeteik rugóit nem csupán személyiségükben, hanem a történelem fejlõdéstörvényeinek világában keressük?... a mû többek között az elnyomás, a hódító háborúk egzisztencialista kritikáját adja, és ha a filozófiájával nem is értünk egyet, humánus szenvedélyével, az embertelenséget fölpanaszló indulataival annál inkább.
A Királyvadászat kísérlet az un. totális színház megteremtésére. Vagyis a színpad hagyományos eszközein kívül szívesen fölhasználja a pantomim, a tánc, a zene, a misztériumjáték lehetõségeit. Egyrészt újszerû színpadi látványosság megteremtésére törekszik a szerzõ, másrészt brechti értelemben szándékszik elidegeníteni a nézõt a színpadi illúziótól.” (Szász János, Elõre)
 


Szereplők:


Tisztek

Francisco Pizzaro, az expedició vezetõje

Hernando de Soto, a helyettese

Miguel Estete, királyi biztos

De Candia, a tüzérség parancsnoka

Diego de Trujillo, lovassági hadbiztos

Katonák

Öreg Martin, a Mesélõ

Öreg Martin, a Mesélõ:

Földes László

Ifjú Martin, Pizarro apródja

Salinas, kovács

Rodas, szabó

Domingo, bognár

Juan Chavez

Pedro Chavez

Egyháziak

Vincente Valverde, domonkosrendi szerzetes

Marcos de Nizza, ferencrendi szerzetes

Indiánok

Atahualpa, Peru inka-császára

Villac Umu, Peru fõpapja

Chalcuchima, az inka hadvezére

Egy fõnök

Ezer család fõnöke

Felipillo, Pizzaro tolmácsa

Manco, az inka hírnöke

Inticoussi, Atahualpa mostoha nõvére

Oello, az inka egyik felesége

Mellékszerepekben: spanyol és indián harcosok, táncosok

A darab cselekménye 1529-1533 között játszódik Spanyolországban, Panamában és – túlnyomórészt – Peruban


Díszlet- és jelmeztervezõ:

Segédrendezõ:

Segédrendezõ:

Koreográfia:

Súgó:

Fõvilágosító:

Hangmester:

Maszkmester:

Bemutató: 1966.10.30