Előadások / Szigligeti Társulat / 2023-2024

Ken Kesey – Dale Wasserman

Kakukkfészek

Dráma két részben, országos bemutató

Forditó: Bátki Mihály

„Ken Kesey, az amerikai lázadó generáció képviselõjének Száll a kakukk fészkére címû regénye hatalmas karriert futott be. Számos nyelvre lefordították, több film készült belõle. Dale Wassermann pedig ügyesen tömörítve a regényt, elkészítette a színpadi változatát.
A darab egy õrültekházában játszódik, ahol Ratched nõvér a rend, az embertelen fegyelem, a sérültek és gyávák mindenható, kegyetlen ura. Ebbe a közösségbe- ahol a betegeken kívül a világtól önként elmenekült lelki nyomorultak is vannak – kerül be McMurphy, az örök lázadó, a magát mindig és minden körülmények között vállaló hétpróbás vagány, a szabad ember. És elkezdõdik a harc közte és a nõvér között, akiben talán õ az egyetlen férfi, aki felébreszti a nõt. Ezáltal a harc még ádázabbá válik, hiszen a kegyetlenségbe menekülõ nõvér éppen úgy fél önmagától, mint az önként bezárkózók vagy az ápolók tõle. S míg maga a darab az embertelen, elidegenítõ szabályok alóli felszabadulási vágyról szól, a váradi elõadás tovább megy ennél: a társadalom által megnyomorított egyének szuverénné, nemcsak a szabályok ellen lázadó, de saját akaratú, szabad emberré válásáért száll síkra. Vagyis hát a kelet-közép európai emberrõl szól. McMurphyt ártalmatlanná teszik (kioperálják agyának egy darabját), de az egyének visszanyerik önmagukat: Bromden az indiánfõnök lemond némaságáról, sikerül kitörnie, szabaddá válnia, Dale Harding, az értelmiségi minden bizonnyal folytatja McMurphy küzdelmét. A régi rend nem áll vissza, minden megváltozik.” (Simon Judit)
„Az elmeosztály külön világ a világban. Öntörvényeit fehér köpenyes potentátok (orvosok, ápolók, nõvérek) alakítják és saját tûrõképességük határai szabják meg a kezeltekkel (ápoltakkal?) szembeni «stratégiát». És azok, akik ott, a zárt osztályon kényszerbõl vagy önszántukból lesznek kiszolgáltatottá, lelki-szellemi tragédiáikat tovább élik. Kint, mint «másképp-gondolkodót» (a viselkedés normáit elvetõt), a társadalom utasította el õket közönyével, nemtörõdömségével; a zárt osztályon pedig, a kakukkfészekben elközönyösült, elfásult, sõt rosszindulatúvá és gonosszá lett nõvér, doktor vagy ápoló.
Sors ez vagy végzet? A beletörõdõk – a számukra elfogadhatatlan világ elõl mániáikba menekülõk – muszáj-alázattal tûrik Ratched nõvér diktatúráját. «Pszichoanalizáló» gyûléseiknek «demokráciája» nevettetõ és dühödtetõ paródia, s a verõlegények (úgynevezett ápolók) vigyázzák a kiagyalt szabályok betartását. Ez ott a megszokott rendje, s ha nem történik valami szokatlan, ott az Idõ elveszti jelentõségét, ott az Ember bele is halhat az embertelenségbe.
Mc Murphy, a magát «beügyeskedõ» elítélt értetlenül tekinti a zárt osztály univerzumát, az ápolók demagógiával körített terrorját, és felrázva fásultságukból sorstársait, drámai útján rohan végzetébe: agylebeny mûtét után menti õt át a halálba új barátja, a Fõnök indián. És közben is «hétköznapillatú» a tragédia. A beteg-beteg dialógusok pénzrõl, szexrõl, alapkonfliktusokról szólnak: anya és fiú, férj és feleségközti pszicho-szituációkról. Két kurva képében még a nyers valóság is világukba kóstol, izgalmat hozva az egyhangúságba. És õk a kiváltói a közvetlen drámai kifejletnek is.” (dr. Indig Ottó)
 


Szereplők:


Randle P. McMurphy

Bromden, a Fõnök

Dale Harding

Billy Bibbit

Cheswick

Fredericks

Scanlon

Martini

Sefelt

Matterson ezredes

Ellis

Candy Starr

Ratched nõvér

Dr.Spivey

Ápoltak

Látogatók

Intézeti személyzet

Nakamura nõvér

Flinn nõvér

Warren ápoló

Williams ápoló

Turkle ápoló


Rendező:

Szcenikus:

Ügyelõ:

Súgó:

Fõvilágosító:

Hangmester:

Maszkmester:

Bemutató: 1994.12.18