Előadások / Szigligeti Társulat / 2022-2023

Guilherme Figueiredo

A róka meg a szõlõ

Hõsi komédia három felvonásban

Forditó: Oláh Tibor

A görög író alakjának és sorsának megformálásával világsikert aratott a brazil drámaíró. Darabjának alapkérdése pedig a szabadság. A mese szerint Ezópusz (vagy Aiszoposz görögösen) meséivel, találó történeteivel eléri a legnagyobb ajándékát az életnek: gazdája, a filozófus Xanthosz felszabadítja. Ám amikor szabad emberként meggyanúsítják és ezért halálbüntetés jár, inkább vállalja a szikláról való letaszíttatást, mint az életét megmentõ rabszolgasorba való visszatérést. A szabadság, amely által az ember embernek érezheti magát, mindenkinek a legnagyobb kincse.
Híres a nyelvrõl szóló monológ, amikor a filozófus Xanthosz piacra küldi rabszolgáját, Ezópuszt, hogy vásárolja meg, ami a legjobb dolog a világon. És Ezópusz nyelvet vásárol. Mert a nyelv által fejezhetjük ki a szerelmet, a szabadságot. Ám amikor elküldi újra a piacra, hogy vásárolja meg azt, ami a legrosszabb a világon, a rabszolga újra csak nyelvvel tér vissza. Mert a nyelvvel mondjuk, hogy hazugság, és minden olyat, ami az ember ellen való.
A váradi színpadon már 1958-ban nagy sikert aratott a darab Cseke Sándorral a fõszerepben. A mostani bemutató után székelyföldi turnéra indult az elõadás, és szintén nagy sikerrel tértek vissza, mert tíz nap alatt közel tízezer nézõ tekintette meg a görög rabszolgáról és meseíróról szóló mûvet.
 


Szereplők:


Kléia, a ház úrnõje

Melitta, rabszolganõ

Xánthosz, filozófus

Agnosztosz, az õrség kapitánya

Aiszóposz, rabszolga

Az ethiópiai

Rabszolganõ

Történik Számoszban, Xánthosz filozófus házában


Díszlet- és jelmeztervezõ:

Fõvilágosító:

Hangmester:

Ügyelõ:

Súgó:

Bemutató: 1989.06.30