Előadások / Szigligeti Társulat / 2022-2023

Mikszáth Kálmán

A Noszty fiú esete Tóth Marival

Színpadra írta: Karinthy Ferenc és Benedek András

Vígjáték három felvonásban

Noszty Feri huszárhadnagy, akinek feltétlenül pénzre van szüksége, szemet vet a környék leggazdagabb lányára, Tóth Marira. Cselszövésekkel, kompromittáló helyzet teremtésével, a gyakorlott szívhódítás minden eszközével igyekszik elérni, hogy a felesége legyen a lány, aki finomságával, romantikus egyéniségével egy tisztább világot képvisel. Az apa, az amerikás Tóth Mihály átlát a cselszövényen és az utolsó pillanatban megakadályozza a házasságot.
A regényben megjelenik a vármegyei és miniszteri apparátusba beépült kiterjedt Noszty atyafiság, s mindnyájan szívvel-lélekkel szurkolnak a hozományvadászat sikeréért. Noszty Feri semmitõl sem riad vissza, hogy a család régi híréhez az eltékozolt vagyont megszerezze. Csal, hazudik, váltót hamisít, a brancsbeliek szemében mégis tökéletes úriember. Mikszáthoz az egyszerû emberbõl lett milliomos, a „kifli-király" Tóth Mihály áll a legközelebb. Felruházza saját életrajzi adataival, jellemével, világnézetével. Tóth Mihály a legjobb polgári erények megtestesítõje, Amerikába azért utazott, mert király nélküli országot keresett. Hazajõve a magyar mezõgazdasági ipart akarja fellendíteni, kórházat alapít, segíteni akar a népen.
A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth írásmûvészetének csúcspontján született meg. A humorból kibomló szatíra mellett idill, zsánerrajz, különc alak, úri svihák és egyéb típusok, romantikus cselekményszövés, tiszteletet parancsoló életismeret, sokszínû világ jelenik meg az anekdotafüzérbõl kibomló szerves nagyregényben, akárcsak annak színpadi változatában, oldott élõbeszédszerû elõadással, hangulati árnyalatok váltakozásával, derûs és bájos epizódok sorát lezáró, komor kicsengésû csattanóval.

Mikszáth dzsentri ábrázolásának és társadalomrajzának csúcspontja ez a regény. Távlat és mélység jellemzi, s a megyei keretbe helyezett cselekmény egyszerre ábrázolja a magán- és a közélet tipikus folyamatait. A hagyományokból élõ, tékozló nemességet az író ebben a mûvében is a humor és a kritika kettõs eszközével mutatja be. Az elõadás jó alkalmat kínál arra, hogy a nézõ figyelme újból a klasszikus magyar irodalmi értékek felé forduljon s meggyõzõdjék azoknak idõtállóságáról. Az elõadásban szerepel a társulat új tagja, Kéri Kitty.
A Noszty família Bontó vármegye egyik õsi családja. Van egy haszontalan, jóképû fia és egy szép, férjhez adandó lánya. Az apa Kopereczkytõl kér anyagi segítséget, s mivel nem tudja visszaadni, cserébe a lánya kezét ígéri a buta, de gazdag Kopereczkynek. Ám hozományt nem tud adni, ezért kijárja, hogy fõispán legyen a veje a vármegyében. De nemcsak lányuk számára akarják biztosítani a vagyonos, elõkelõ házasságot, hanem fiúkat is kellõ hozományhoz szándékozik juttatni a család. Így indítanak csatákat Tóth Mari óriás vagyonáért.

„A magyarországi középnemesség 1849-ig haladó, 1867 után pedig nagy része korrupt dzsentrivé züllik. Mikszáth Kálmán éppen arra figyelmeztet, hogy elérkezett az az idõ, amikor végleg és visszavonhatatlanul le kell lépnie a dzsentri rétegnek a politikai élet porondjáról. Az úri Magyarországot ugyanis Mikszáth A Noszty-fiú esete Tóth Marival címû regényében leplezte le a legkíméletlenebbül. A regényt Karinthy Ferenc és Benedek András alkalmazta színpadra.
A vígjáték nemcsak egy igaz (az öreg Ungár esete), de sikeretlen hozományvadászat történetét mondja el, hanem bebizonyítja, hogy az egész államszervezet egy erkölcsileg rothadt uralkodó réteg érdekeinek szolgálatában áll. Megmutatja, hogy a lezüllött arisztokrácia és középnemesség, a családi érdekszövetség, hogyan rendeli alá a közügyeket magánügyeiknek. A hajdan karddal hírt és birtokot szerzõ „országlátó családok” a 20. század elejére már hozományvadászattal akarják betömni a família léket kapott hajóját.” (Mózer István, Vörös Lobogó)
 


Szereplők:


Noszty Pál, képviselõ

Feri, a fia

Vilma, a leánya

Tóth Mihály, gyáros

Krisztina, a felesége

Mari, a leányuk

Koperecky, fõispán

Poltári, alispán

Pázmár doktor

Homlody János, földbirtokos

Máli, a felesége, „tatár hercegnõ”

Velkovics, polgármester

Rozi, a leánya

Stromm, ezredes

Malinka, fõispáni titkár

Tipschich gróf

Veszelyi

Liszi, ügyvéd

Krachner báró

Kratky Elemér

Leviczky, dzsidás ezredes

Klementy, szerkesztõ

Brozik Dániel, borkereskedõ

Tinka, a leánya

Répásiné, szomszédasszony

Kozsehuba, vendéglõs

Ápolónõ

Angol nevelõnõ

Iparosok, lányok, bizottsági tagok, vendégek, zenészek

Történik a múlt század utolsó negyedében


Rendező:

Díszlet- és jelmeztervezõ:

Segédrendezõ:

Fõvilágosító:

Bemutató: 1968.06.16