410021 Nagyvárad / Oradea, Piața Regele Ferdinand I., nr. 6., Bihor, RO
Facebook
Youtube
Instagram

Előadások / Szigligeti Társulat / 2020-2021

Kocsis István

Árpád-házi Szent Margit

Történelmi játék 2 részben

Az Árpád-ház különös szentek sorát hagyományozta a magyar történelemre. Közöttük a hittérítõ apostoli királytól, I. Istvántól a békességes, a keresztény hittételeket a legmélyebben élõ királylányig, Margitig terjed a sor, s alakjaik a magyar irodalom legnagyobbjait ihlették alkotásra. Margit már gyermekkorától szokatlanul vallásos, elmélyedõ életet élt, akinek ilyeténvaló híre nagyon hamar elterjedt az országban. Õ maga azonban kerülte a feltûnést, a rejtõzést kereste; a legrosszabb ruhákban járt, foltosan, rongyosan, mégis nagy büszkeségeként a szigeti zárdának. Királyi atyját, a második országépítõként ismert IV. Bélát is mindig békére és fogadalmainak megtartására kérte, s minden törékenysége ellenére is szembefordult vele, amikor az fogadalmának megtörésére akarta rávenni. A királyi atyával való konfrontáció, minden életrajzíró szerint, Margit számára sorsmeghatározó élmény.

Ezt az általános Margit-képet árnyalja az a mû, amely a kortárs magyar drámairodalom jeles alkotója, Kocsis István tollából került ki: az Árpád-házi Szent Margit címû drámát a nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata most országos bemutatóként viszi színre.

Margit körül egy olyan (modern szóval) értelmiségi csoportosulás alakul ki, amely az anyanyelvben, az anyanyelvi kultúrában találja meg a nemzet fennmaradásának, mûvelõdésbeli felvirágzásának egyik meghatározó eszközét. Az apa-leány szembefeszülés az udvar-kolostor szembefeszülésével új dimenziókat kap, Margit és környezetének áldozatvállalása pedig új értelmet nyer.

A Kocsis-mû színpadi megjelenítése nem a történelmi drámák hagyományos módján történik, melléje ugyanis, mintegy szerzõtársul szegõdött Rossa László. A gregorián és a középkori magyar népzenében gyökerezõ dalok, és a kísérõzene a maga teljességében koridézõ, de ugyanakkor a mai nézõ számára is izgalmassá, lebilincselõvé teszi a játékot.

Az elõadás színpadra állítását Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus-rendezõ jegyzi. Õ az a mûvészegyéniség, aki az elmúlt közel egy évtized alatt a Szigligeti Társulat számos produkcióját vitte visszhangos sikerre.


Szereplők:


Árpád-házi Margit, IV. Béla leánya

IV. Béla, Magyarország királya

Olimpiádesz, a kolostor fejedelemasszonya

Marcellusz, a domokos szerzetesrend tartományfõnöke

Fülöp, esztergomi érsek

Paulusz bíboros, a pápa követe

György, kódexíró szerzetes

Zarándokok:

Apácák:

 Alinka

 Csenge

 Szabina

 Anna

 Benedikta

 Ilona

 Katarina

 Stefánia

Az esztergomi érsek pribékjei

Az esztergomi érsek pribékjei:

Giacomello Roberto

Apródok


Díszlet- és jelmeztervezõ:

Zeneszerzõ:

A rendezõ munkatársai:

Ügyelõ:

Világosító:

Bemutató: 1999.04.23