Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulat
 
Előadások
 
Kocsis István
Árpád-házi Szent Margit
Történelmi játék 2 részben
 

Az Árpád-ház különös szentek sorát hagyományozta a magyar történelemre. Közöttük a hittérítő apostoli királytól, I. Istvántól a békességes, a keresztény hittételeket a legmélyebben élő királylányig, Margitig terjed a sor, s alakjaik a magyar irodalom legnagyobbjait ihlették alkotásra. Margit már gyermekkorától szokatlanul vallásos, elmélyedő életet élt, akinek ilyeténvaló híre nagyon hamar elterjedt az országban. Ő maga azonban kerülte a feltűnést, a rejtőzést kereste; a legrosszabb ruhákban járt, foltosan, rongyosan, mégis nagy büszkeségeként a szigeti zárdának. Királyi atyját, a második országépítőként ismert IV. Bélát is mindig békére és fogadalmainak megtartására kérte, s minden törékenysége ellenére is szembefordult vele, amikor az fogadalmának megtörésére akarta rávenni. A királyi atyával való konfrontáció, minden életrajzíró szerint, Margit számára sorsmeghatározó élmény.

Ezt az általános Margit-képet árnyalja az a mű, amely a kortárs magyar drámairodalom jeles alkotója, Kocsis István tollából került ki: az Árpád-házi Szent Margit című drámát a nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata most országos bemutatóként viszi színre.

Margit körül egy olyan (modern szóval) értelmiségi csoportosulás alakul ki, amely az anyanyelvben, az anyanyelvi kultúrában találja meg a nemzet fennmaradásának, művelődésbeli felvirágzásának egyik meghatározó eszközét. Az apa-leány szembefeszülés az udvar-kolostor szembefeszülésével új dimenziókat kap, Margit és környezetének áldozatvállalása pedig új értelmet nyer.

A Kocsis-mű színpadi megjelenítése nem a történelmi drámák hagyományos módján történik, melléje ugyanis, mintegy szerzőtársul szegődött Rossa László. A gregorián és a középkori magyar népzenében gyökerező dalok, és a kísérőzene a maga teljességében koridéző, de ugyanakkor a mai néző számára is izgalmassá, lebilincselővé teszi a játékot.

Az előadás színpadra állítását Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus-rendező jegyzi. Ő az a művészegyéniség, aki az elmúlt közel egy évtized alatt a Szigligeti Társulat számos produkcióját vitte visszhangos sikerre.

Szereplők
Árpád-házi Margit, IV. Béla leányaSzőcs Erika
IV. Béla, Magyarország királyaMedgyesfalvy Sándor
Olimpiádesz, a kolostor fejedelemasszonyaFazakas Márton Erzsébet
Marcellusz, a domokos szerzetesrend tartományfőnökeHajdu Géza
Fülöp, esztergomi érsekDobos Imre
Paulusz bíboros, a pápa követeifj. Kovács Levente
György, kódexíró szerzetesMeleg Vilmos
Zarándokok:
Borsos Barna
Mihály Csaba
Csatlós Lóránt
Apácák:
 AlinkaFirtos Edit
 CsengeKovács Enikő
 JuditRácz Mari
 SzabinaKörner Anna
 AnnaNagy Kinga
 BenediktaOláh Anna
 IlonaAbabi Csilla
 KatarinaÚjhelyi Kinga
 StefániaPáll Anikó
Az esztergomi érsek pribékjeiDunkler Róbert
Giacomello Roberto
ApródokGöndör József
Újlaki-Horváth László
 
Rendező-koreográfusNovák Ferenc m.v. - Kossuth díjas, érdemes művész
Díszlet- és jelmeztervezőBölöni Vilmos
ZeneszerzőRossa László m.v.
A rendező munkatársaiGábor Kati, Csatlós Lóránt
Meleg Vilmos
SúgóKörner Anna
ÜgyelőSzász M. Ibolya
VilágosítóErtsey Csaba
HangosítóAntók Zoltán
Bemutató
1999 április 23, péntek
Medgyesfalvy Sándor, Szőcs Erika, Fazakas Márton Erzsébet, Dobos Imre, Hajdu Géza
Előtérben: Medgyesfalvy Sándor, Szőcs Erika
Medgyesfalvy Sándor, ifj. Kovács Levente
 Medgyesfalvy Sándor, Szőcs Erika
Meleg Vilmos
Dobos Imre, Meleg Vilmos, ifj. Kovács Levente, két statiszta
 
 
www.varadinet.info