410021 Nagyvárad / Oradea, Piața Regele Ferdinand I., nr. 6., Bihor, RO
Facebook
Youtube
Instagram

Hírarchívum / Szigligeti Társulat


Hírarchívum / Szigligeti Társulat 2020.09.21

„Erő és szépség” – interjú Szilágyi Bálint rendezővel

Szeptember 21-én, a magyar dráma napján mutatják be Nagyváradon O. Horváth Sára Gyerekjáték című előadását. A nagyváradi Szigligeti Társulat és a szatmárnémeti Harag György Társulat együttműködésében létrejövő ősbemutatóról Szilágyi Bálint rendezőt kérdeztük.

2017-ben végeztél a Színház- és Filmművészeti Egyetem bábrendező szakán. A laikus azt hinné, hogy a bábrendezés és a – nevezzük így - felnőttszínházi rendezés két különböző dolog. Te ezt hogy látod?

Nem azért kerültem erre a képzésre, mert lett volna bábműfajjal kapcsolatban bármilyen előzetes tudásom. Kizárólag a prózai színházat ismertem, amikor elkezdtem az egyetemet. Azt is felszínesen.  A műfajjal a képzés keretén belül találkoztam. Valóban úgy tűnhet, hogy két különböző dologról van szó, de mára a bábműfaj sokat változott. Gyakran már a bábszínházak előadásaiban sincsen báb. Németországban például létrejött a „Figurentheater” fogalma, amellyel az absztrakció bármilyen formáját használó színpadi formanyelvet írják le. Változásban van a műfaj, én már így találkoztam vele. Mi, bábrendező szakosok kettő képzést kaptunk. Prózai rendezést és bábrendezést egyaránt tanultunk. A diplomám arról tanúskodik, hogy mindkét műfajban tudok rendezni.

 

Hogy kerültél kapcsolatba O. Horváth Sára szövegével?

Sári, aki a darabot írta, nekem majdnem osztálytársam lett a pesti bábrendező szakon. Őt nem vették fel, ezért Marosvásárhelyre ment tanulni. Évekkel később Nyíregyházán találkoztunk újra. Egy rendezését néztem, ami egyébként nagyon tetszett. Utána beszélgettünk. Tudtam, hogy ír. Kértem, küldjön szövegeket. Kíváncsi voltam, mert én is forgatom a fejemben darabok írását. Megkaptam tőle a Gyerekjátékot is, de annak a változatnak még „Lenni vagy nem” volt a címe. Amikor a váradi színház közzétette a rendezői pályázat felhívását „Gyerekjáték” címmel, olvasás közben rájöttem, hogy ezzel a szöveggel korábban már találkoztam. Nem volt kérdés, hogy élek a felhívás adta lehetőséggel, már csak azért is, mert Sári szövegét inspirálónak gondolom.

 

Pályázatodat olvasva, számomra nagyon meglepő volt, hogy egy ilyen tabudöntögető szövegből kiindulva milyen költői világot képzeltél el.

Mire a megvalósításig eljutottam, már teljesen el is felejtettem, mit írtam a pályázatomban.  Az előadásban 7 nő szerepel és 1 férfi. A 7 mesei szám, ha úgy tetszik mágikus. Ez indította be a fantáziámat. A darabban minden létező sorstragédia előfordul, de ez a 7 nő együtt olyan, mint egy görög tragédia kórusa. Erő és szépség egyaránt van bennünk. Én erre tettem a hangsúlyt. A tervezőmmel, Márkus Sándorral, nagyon szépnek akartuk láttatni ezeket a nőket. A szöveg nagyon nyersen szólal meg, a vizualitásnak egészen más minőséget kell képviselnie.  Szó szerint vettük a címet. Rengeteg gyerekjáték jelenik meg a színpadon, de a nők a lehető legünnepélyesebb formában, estélyi ruhában jelennek meg. Egymásra vetítve látható a felnőttek és a gyerekek világa. Erre a kontrasztra épül az előadás.

 

Készítette: Biró Árpád Levente

Fotó: Mihalicz Máté