Fábián Enikő a díjazottak között!

Január 22-én, a magyar kultúra napján a nagyváradi Szigligeti Színházban megtartott gálaest keretében adták át a Magyar Kultúráért Emlékplaketteket, a Magyar Kultúráért Díjakat és az Életműdíjat, valamint a Jakobovits Miklós-díjat. Az eseményen Magyar Kultúráért Díjat adtak át Fábián Enikőnek, a Szigligeti Társulat színművésznőjének. 

Az alábbiakban Hajdu Géza laudációját teszük közzé:

Laudáció Fábián Enikő színművésznő A magyar kultúráért díjához 2017. január 22-én Nagyváradon

 

Édesanyám rózsafája / Én voltam a legszebb ága – sírta 1982 fagyos februárjában a kis magyar váradi élet sivárságával egy fiatal színésznő Tamási Áron felfedezett, diadalutat bejárt színművében, az Ősvigasztalásban. Ez a fiatal, Fábián Enikő volt, aki egyből belopta magát a váradi színházkedvelők szívébe. Majd az egész váradi magyarság szívébe is, mert ezt az előadást az is megnézte, aki amúgy nemigen járt színházba. Nem véletlen, hogy Enikő jól megalapozott pályája innentől diadalmenet volt. A 80-as, 90-es években uralta a váradi színpadot. A világ- és magyar drámairodalom legszebb női szerepeivel ajándékozta meg kedves közönségét. Mindezt magas művészi fokon, halhatatlan odaadással, beleéléssel. Különösen drámai szerepeiben alkotott maradandót, de ugyanilyen jó volt a vígjátékokban és a zenés darabokban egyaránt. Pályája töretlenül ívelt. Alakításai, melyeket lehetetlen mind felsorolni, ott vannak a színházbajárók emlékeiben, nemcsak Nagyváradon, de az egész Biharban, Székelyföldön, Erdélyszerte. Ki ne emlékeznék a már említett Kispál Julára, Arabellára Sütő Káin és Ábeljéből, vagy Lenkére a másik Sütő András-darabból a Vidám siratóból. Moliere A nők iskolájának női főszerepére, Ágnesre, vagy Shakespeare Szentivánéji álomjának Helénájára, vagy éppen Makrancos Katára. Eljátszhatta Gertrudisz monumentális szerepét a Bánk bánból, Lizzie-t Az esőhozó emberből, Denversnét a Manderley-ház asszonyából, Piát a Bűntény a Kecskeszigetenből, Mását a Három nővérből, Proctornét A mi kis városunkból, Kittyt az Anna Kareninából, Mária királynét a Haldoklik a királyból. Kétszer is játszotta I. Erzsébet angol királynőt: Schiller Stuart Máriájában és Paul Forster azonos című darabjában. A sors megajándékozta Aletta van der Maet szerepével a Téli zsoltárban, Máriával a Rock Passióban, Ziliával A néma leventében. A szerepek szerepével is: Yvonne, burgundi hercegnőjével. Szabó Magda nagyszerű Rickli Máriájáért nemcsak Varadinum-díjat kapott, de kiérdemelte az írónő elismerését is. A sok-sok szerep közül megemlítem még Ilonát a Névnapból, Alicet a Végjátékból, Violetet a Gőzben-ből, Matildát a Sabin nők elrablásából, az Anyát A fiú című Forgách András-darabból, melyért alakítási díjat kapott a Nemzetiségi Színházak gyergyói seregszemléjén. Emlékszünk még két kedves mesehősére: Bagirára A dzsungel könyvéből és a Boszorkányra a Tündér Ilonából.

Eme tehetséget és erőt próbára tevő nagy szerepek mellett még volt energiája egyéni műsorokra is, melyekkel bejárta Erdélyt, de eljutott Komáromba és Pozsonyba is. Amerikát kétszer járta meg. Vitte, hirdette a magyar kultúrát. 1983-ban Az idő körei című műsorával első díjat hozott Bákóból, első díjat nyert itthon is a Rövid Dráma Fesztiválon 1998-ban a Lola Blau című műsorával. Nagy sikerrel játsztotta a Kor falára cjmű Áprily Lajos műveiből összeállított műsorát is. Művészetével több elismerést mondhat magáénak. A már jelzetteken kívül 1982-ben Fáklya-díjat kapott a Megőrizlek című darabban Eszter szerepének megformálásáért, 1997-ben Nívódíjat az Erzsébet királynőért, III. Helyezést nyert Arabelláért a Káin és Ábelből. 2004-ben megkapta a legmagasabb erdélyi kultúráért járó Poór Lili-díjat az EMKE-től. 2005-ben a veszprémi Versünnepen különdíjat kapott.

Íme, egy szorgalmas, tehetséges színésznő harmincötéves pályafutásának summája. Mindezt tudatosan felvállalva, a magyar kultúráért!

Kívánjuk Fábián Enikőnek, hogy még sokszor örvendeztessen meg bennünket alakításaival, színpadi jelenlétével. Kívánunk még sok-sok szerepet mindannyiunk örömére.

Gratulálunk a megérdemelt díjhoz!