"Egy Szent Lászlóról szóló darabra régóta vár a lovagkirály városa"

A Lilliput Társulat legújabb előadása, városalapítónk Szent Lászlóról és az ő csudatetteiről szól. Az első írós Bíró Árpád szövegét Dió Zoltán (a debreceni debreceni Ort-Iki Báb- és Utcaszínház vezetője) vitte színre, aki a Magelóna legendája, Kinizsi Pál, a temesi oroszlán illetve a Bolondok falva után most egy újabb legendára alapuló előadást rendez itt Nagyváradon.

A Lilliput Társulattal nem először dolgozol. Hogyan kerültél kapcsolatba a Társulattal?
Néhány évvel ezelőtt egy kolozsvári fesztiválon találkoztunk, ahol a bábszínházunk, az Ort-Iki előadásának játékmódja megtetszett a Lilliput tagjainak, és arra kértek, hogy egy hasonló stílusú darabot rendezzek Nagyváradon is. Ezt aztán több közös darab követte.
Négy alkalommal rendezted már a Lilliputos bábszinészeket. Ha el kellene helyezned őket a jelenlegi bábos térképen, hová sorolnád a nagyváradi bábosokat?
Nem véletlenül vállalok közös munkát a nagyváradi bábosokkal - színészileg és emberileg is közel állnak hozzám, tehetségesek és fegyelmezettek, igazi alkotó közösség.
Te magad nem csak rendezel, de írsz, színész és díszlettervezőként is dolgozol. Melyik jelenti a legnagyobb kihívást?
Saját színházban, amelyet önmagunknak kell fenntartani, mindenhez közünk van, ami a színpadon történik. A színház minden területén otthonosan kell mozogni, de ez hatalmas teher is - színészként rendeznék, rendezőként játszanék, díszlettervezőként darabot írnék, minden pillanatban minden helyen ott szeretnék lenni, mindenben részt venni. Erre természetesen nincs mód, tehát mindig az a feladat a vonzó, amit éppen más csinál.
A Szent László csudatettei nem egy egysíkú bábjáték. Mit érdemes tudni az előadásról?
Egy Szent Lászlóról szóló darabra régóta vár a lovagkirály városa. Az árnyjátékot és a kesztyűs játékot együtt használjuk a színpadon, ami nem gyakori a bábszínházakban. A kétféle játéktechnikával elkülönítjük egymástól a szent és a hétköznapi teret úgy, hogy közben mindkettőben ugyanaz a hősi küzdelem zajlik, csak az egyikben palacsintasütővel, a másikban a hit erejével. A gyerekek számára Szent László épp olyan hős lehet, mint a filmekből ismert hősök, azzal a különbséggel, hogy hozzá sokkal több közük van. Azokon a tereken, helyeken járnak nap nap után, ahol Szent László is lovagolt.
Mi fogott meg a bábjáték első olvasása közben?
A darab legérdekesebb vonása az a párhuzam, ami két hős, Szent László és Vitéz László között felépül az előadás alatt. Egy időutazás részesei vagyunk, ahol a gonosszal eltérő stílusban, de hasonló elszántsággal veszi fel a harcot a két László.
Mi volt a Szent László csudatettei kapcsán a legnehezebb megvalósítani?
Az árnyjáték technikája rendkívül bonyolult, de rengeteg lehetőséget is rejt. Ezeknek a lehetőségeknek a feltárása, alkalmazása kemény feladat volt. Különösen nehéz volt még megtalálni a helyes arányt a vicces csihi-puhi jelenetek és a magasztos, légies képek között.
Ha egy mondatban kellene ajánlanod az előadást kinek és miért ajánlanád?
Aki szeretne többet tudni Szent László csodáiról, szép és légies árnyszínházat látni, és közben nagyokat nevetni azon, hogyan püföli el Vitéz László a gatyaszomorító kunokat, az mindenképpen nézze meg az előadást.