410021 Nagyvárad / Oradea, Piața Regele Ferdinand I., nr. 6., Bihor, RO
Facebook
Youtube
Instagram

Előadások / Szigligeti Társulat / 2021-2022

Sütõ András

Vidám sirató egy bolyongó porszemért

Komédia két részben

„Ez a színpadi játékom, amely vidám is, szomorú is, nem azzal a szándékkal íródott, hogy hitbeli ügyekben ítélkezzék emberek fölött… A Vidám siratónak most Váradon kell igazolnia, hogy megérdemli a szentséges deszkát, színész és rendezõ alkotó gondját, a közönség figyelmét.
Ezt reménységgel mondom, s annak láttán, hogy azok a jelenségek, amelyek arásra késztettek, mintha fölerõsödtek volna napjainkban. Ahol magánüdvösség-hajszolót régen kettõt láttam, ott most heten tülekednek – elfelé a közösség gondjától.
Szülõföldemen bolyongó embereket láttam, látok. Köztük olyanokat is, akikkel épp rokonság folytán osztozom létük gondjaiban.
S hogy osztozkodás közben mi mindenre figyelhettem föl, arról tudósít vidáman is, el-elkomorultan is ez a színpadi játék.
Akinek füle van: hallja.” (Sütõ András gondolatai)

„Fügedes Károly, a «bolyongó porszem» nyomorúságától hajtott öt lány apjaként megözvegyült, csavaros eszû parasztember, aki hitére, közösségi normákra nem sokat adva keresi boldogulását. Származása, helyezkedése folytán közéleti tisztségig viszi, de egy szép napon «kipurifikálják». Magárahagyottságában a szektás gyülekezet kecsegteti másfajta boldogulással, Prédikás személyében. Hite és lelkiismerete ezúttal sem gátolja. Egy asszony, Emma képe lebeg a szeme elõtt, akiben a nehezen kordában tartható «öt zsák bolha» öt lányának anyát, magának gondviselõ feleséget remél. A lányokat végül elviszik a kérõk.” (Fáklya, Stanik István)
„Arra gondoltam, hogy mi lenne, ha ezt a paraszt-komédiát – amelyet szerzõje mezõségi környezetbe helyezett –, átemelnénk a bihari tájba? Vagyis eleve adott horizontját kitágítva, a bihari folklórt csillantanánk fel a színpadon mind a zenében, mind a táncban és a megjelenített népi játékokban. És tesszük mindezt úgy, hogy a színmû központi cselekménye érintetlen maradjon.” (Varga Vilmos, rendezõ)
„A Vidám sirató hangütésében, problematikájában eltéphetetlenül kapaszkodik ahhoz az erdélyi valósághoz, amelybõl vétetett. Gazdag motívumkincse nem hajthatott ki más talajból. Körvonalaiban a farce, a népi komédiázás jellegzetességeit követi, de a vaskos humor mellé szólítja a szatíra, a ballada, a folklór különbözõ változatait. A farsangi komédiázás színpompája, a szagos erotikájú paraszt-dekameron történet biblikus burokban jelentkezik, innen a kiapadhatatlan humorforrás és a «vidám siratás» tragikomikus árnyalata. A bolyongó kisember és a szemfényvesztõ prédikátor kapcsolatában ugyanis nemcsak az álság molière-i lehetõsége bujkál, a nemzeti motívumokkal feldúsított színen az aktuális politikai áthallások sem ritkák, s egy nép haláltáncának sejtelmei is megjelennek. A darabban nem is a teóriák egyensúlyba hozása az igazi megtartó erõ, hanem a szemtelen, életszagú, pajzánkodásra kész kamaszlányok kórusa, s – ha jóval vértelenebbül is – az õket kísértõ, jelzésszerûen felbukkanó legények.” (Pozderka Judit, Hajdú-Bihari Napló)
 


Szereplők:


Fügedes Károly

Prédikás

Lenke:

Molnár Júlia

Marika:

Fábián Enikő

Ludas Matyi

Az elõadás hangfelvételének elkészítésében közremûködött:


Rendező:

Díszlet- és jelmeztervezõ:

Zeneszerzõ:

Súgó:

Világosító:

Hangmester:

Bemutató: 1987.07.17