410021 Nagyvárad / Oradea, Piața Regele Ferdinand I., nr. 6., Bihor, RO
Facebook
Youtube
Instagram

Előadások / Szigligeti Társulat / 2021-2022

Bárd Oszkár

Teleki László

Õsbemutató

Dráma két részben

Történik: Az I.rész elsõ képe 1860.november elején Genfben a Batthyányné lakásán, a második kép 1860.december 17-én Drezdában, Teleki Blankánál, a harmadik kép 1860.december 30-án a Hofburgban; a II.rész elsõ képe 1861.március legelején Dákán, Batthyánynénál, végül a második kép Budapesten, a Szervita-téri Teleki-palotában 1861.május 7. és 8. közti éjszakán.

„Bárd Oszkár Teleki címû darabjában a konfliktus kiindulópontja a nemzeti történelem Kemény Zsigmond által megfogalmazott alapdilemmája, a rajongók és megfontoltak örök vitája, a nemzetvesztés vagy nemzetmentés roppantó kérdése feszíti a dráma problematikáját.
A szerzõ a középpontos dráma-modellt választja mondanivalója kifejezésére, a konfliktus tulajdonképpen egy «sugárzó» központ köré építkezik, mely mindenkire rákényszeríti a hozzá való viszonyulást; a középponti hõs magatartásformájához való viszonyítás minõsíti a szereplõk viselkedését. Bárd nem leegyszerûsít ezzel a módszerrel, hanem éppenséggel gazdagít: bonyolult társadalmi és egyéni szituációkba helyezve a fõhõst…
A forradalmár és drámaíró Teleki az 1848-as magyar forradalom egyik legintranzigensebb alakja, a radikalizmus, a fegyveres harc feltétlen híve. A szerzõ fogalmazása szerint: az engesztelhetetlenség bajnoka. Az elnyomatás ellen tiltakozva az egyetlen út: «a test védekezõ gesztusa az ökölbe szorított kéz, a léleké a felsõbbrendûség» – mondja Bárd Teleki Lászlóval, aki csakis a világszabadság híve lehet. A szerzõ gondoskodik arról, hogy bemutassa, Teleki méltó a küldetésre, hisz õ maga mondja: «nemes eszmét nemtelenek nem képviselhetnek». Teleki tehát érzi: kötelessége cselekedni. A történelemben a perc parancsol. Míg a forradalom idején az engesztelhetetlenség volt a vezéreszme, az idõ múltával az engesztelõdés hozhatta meg a boldogulást. Teleki konkrét történelmi dilemmája: továbbvinni a 48-as forradalmi eszméket és az elszakadás gondolatához hûen ismét fegyverbe szólítani a népet Ausztria ellen, vagy a kiegyezés útjára lépni? Rajongás vagy megfontolt józanság – íme, a lenni vagy nem lenni hamleti kérdése. De képes-e az önmegtagadásra az elvek szintjén az, aki boldogtalanságra tudta ítélni önmagát, aki el tudta titkolni önpusztító, szenvedélyes szerelmét özv. Batthyány Lajosné iránt, azért, hogy a forradalom mártírjának özvegye a szabadság szobra maradhasson? Képes-e a politikai pálfordulásra az, aki inkább vállalja a császár börtönét, mint a hazugságot? A választásban még az olyan nagy jellem is megroppan, mint Teleki. Nyíltan nem állhat a kiegyezõk pártjára, de nemzetvesztõ sem kíván lenni. Egy út marad számára: az öngyilkosság.” (Kötõ József, színháztörténész)



Szereplők:


Özv.Gr.Batthyány Lajosné

Gr.Teleki László

Puky Miklós

János bácsi

Teleki Emma

Teleki Blanka

Pirard, rendõrtanácsos

Ludvigh János, Detektív

Ferenc József, császár

Br.Vay Miklós, kancellár

Vaszary Kolos

Tisza Kálmán

Br.Podmaniczky Frigyes

Kálóczy Lajos

Gr.Desewffy Dénes, Tanácsos

Inasok:


Ügyelõ:

Világosító:

Bemutató: 1994.06.24