410021 Nagyvárad / Oradea, Piața Regele Ferdinand I., nr. 6., Bihor, RO
Facebook
Youtube
Instagram

Előadások / Szigligeti Társulat / 2021-2022

Selmeczi György-Béres Attila

Szigligeti

történelmi fikció két részben

A különleges színpadi produkció több célt tűz maga elé: emléket állítani Szigligetinek, felhívni a figyelmet egy nagyszabású magyar életműre, amely mélyen alulreprezentált korunk színházi világában; hatásos tablót vinni a közönség elé a 19. század magyar szellemtörténetének eseményeiről, szereplőiről, esztétikai és etikai eszmerendszeréről; végül korunk színházi formanyelvén nívós és egyben látványos, élvezetes produkciót létrehozni.
Az előadás törzsanyagát a Szigligeti-szövegek, színműveinek részletei adják. A darab keretjátékának és dramaturgiájának kialakítója, valamint a köztes jelenetek írója Béres Attila. Szigligeti 2014-ben a színdarabjaival előszobázik különböző színidirektoroknál. Lelkesen bemutatja saját műveit, s általuk minden esetben „visszatalál” saját életregényébe, abba a korba, amelyet Vörösmarty, Bajza, Petőfi, Déryné, Erkel és Liszt, Munkácsy és Benczúr neve fémjelez, s mely a magyar művészet kiteljesedésének kora, a romantika, a nemzeti éthosz és a népművészet egymásra találásának hősi korszaka.

Színpadi fantázia Szigligetiről
Selmeczi György gondolatai az előadás kapcsán


Szögezzük le, hogy Szigligetit a magyar szellemtörténet kiemelkedő alakjának tartom. Egy óriási életmű maradt ránk tőle, amelynek minőségét helyenként talán lehet vitatni, mégis nevetséges és egyben szomorú a szerénytelen utókor dölyfös és fontoskodó viszonyulása Szigligeti életművéhez. A magam részéről 118 színművéből legalább huszönötöt ma is sikerrel játszhatónak sőt, európai színvonalúnak tartok.
Szigligeti, mint jellegzetes magyar kultúrtörténeti jelenség is érdekel. Fáradhatatlan tenniakarása, lelkesültsége, ügyszeretete, Don Quixote-i szelleme nemzetkarakterológiai szempontból is érdekes. Ezért is érzem őt „színpadi figurának”, igen alkalmasnak arra, hogy életének és művének fölmutatásával korunk számos kérdésével, szellemi örökségünk mai hatásaival szembesüljünk.
A Szigligetiről szóló játék (történelmi fikció, színpadi fantázia) műfajában lehet érdekfeszítő. A műforma jellemzőit néhány éve a Liszt Ferencről szóló színpadi fantáziámban alakítottam ki. Ott az életrajz kínálta a teátrális motivikát, itt viszont az életmű sorsa kerül a középpontba, az a történet, melynek során a Szigligetit követő korok kvázi megtagadták Szigligeti művészetének beemelését a kánonba. Ezért aztán a színpadi játék egy időutazás mentén zajlik, mégpedig nem visszafelé, hanem előre az időben, azoknak a jellegzetes magyar színháztörténeti koroknak a fölidézésével, melyek mind tehettek volna a Szigligeti-hagyatékért, de nem tettek.
Fontos és elengedhetetlen eleme a színpadi fantázia megvalósításának a JÁTÉK, így nagybetűvel, a szó legteljesebb értelmében. A műforma csak akkor jöhet létre, ha azt közös gondolkodás mentén, közösen kialakított játékszabályok alapján, nagyon kreatív munkával, a színészmesterség legváltozatosabb eszközeit bevetve hozzuk létre, anélkül, hogy a didakszis, vagy a filológiai okoskodás rátelepedne a játékra, melynek éppen az a kulcsa, hogy a történeti valóság hogyan egészül ki a benne rejlő abszurd vagy szürreális elemekkel.

Szereplők:

Szigligeti Ede – Hunyadi István
Géza bácsi, színházi mindenes – Hajdu Géza

További szereplők a megjelenés sorrendjében:

I. kép

Szász Károly – ifj. Kovács Levente
Egy úr – Dimény Levente
Jókai Mór – Kiss Csaba
Gyulai Pál – Kocsis Gyula
Laborfalvi Róza – Kovács Enikő
Vörösmarty szelleme – Csatlós Lóránt
Petőfi szelleme – Varga Balázs
Zsurnalista – Csepei Róbert
Déryné – Tóth Tünde
Mecénás úr – Kocsis Gyula
Igazgató – Dimény Levente
Szathmáry – Csatlós Lóránt
Szathmáryné – Pitz Melinda
Plébános – Kocsis Gyula
Vargha – Kocsis Gyula
Színésznő 1 – Gajai Ágnes
Színésznő 2 – Kovács Enikő
Színész – Kiss Csaba
Sírásó 1. – Kiss Csaba
Sírásó 2. – Kocsis Gyula

A Szökött katonában:
Korpádiné – Kovács Enikő
Lajos – Dimény Levente
Julcsa – Pitz Melinda
Gergely – Varga Balázs
Camilla – Tóth Tünde
Gróf Monti – Kocsis Gyula
Kisbíró – Csepei Róbert
Völgyi – ifj. Kovács Levente


II. kép

Csiky Gergely – Csatlós Lóránt
Igazgató – Dimény Levente
Titkár – Kiss Csaba

A Fenn az ernyő, nincsen kasban:
Rejtei – Kocsis Gyula
Várkövi – Varga Balázs
Gizella – Tasnádi-Sáhy Noémi
Etelka – Gajai Ágnes
Donátfi – ifj. Kovács Levente
Klára – Tóth Tünde

III. kép

Beöthy László – Dimény Levente
Titkár – Kiss Csaba
Balettmester – Dimény Levente

A Nőuralomban:
Rózsa, Terka – Pitz Melinda
Ilon, Julcsa – Tasnádi-Sáhy Noémi
Szirtfoki – ifj. Kovács Levente
Somkuti – Kocsis Gyula

IV. kép

Hevesi – ifj. Kovács Levente
Herczeg Ferenc – Varga Balázs
Molnár Ferenc – Dimény Levente

A Trónkeresőben:
Borics – Hunyadi István
Predszlava – Kovács Enikő
Nádor – Hajdu Géza
Sámson – Csepei Róbert
Lengyel vitéz – Dimény Levente
Torda – Kocsis Gyula
Kun fejedelem – Kiss Csaba
Bodomér – Csatlós Lóránt

V. kép

Major Tamás – Dimény Levente
Gobbi Hilda – Gajai Ágnes
Zúgjmikéntatenger elvtársnő – Kovács Enikő
Sződdaselymet elvtárs – Csatlós Lóránt
Portás – Csepei Róbert

A Lelencben:
Erzsike – Tasnádi-Sáhy Noémi
Julcsa – Pitz Melinda
Matild – Tasnádi-Sáhy Noémi
Jenő – Kocsis Gyula
Nagy – Kiss Csaba
Bertók – Varga Balázs
Sára – Tóth Tünde
Írnok – ifj. Kovács Levente

VI. kép
Alfa – Dimény Levente
Titán 1. – Csatlós Lóránt
Titánia 1. – Pitz Melinda
Titán 2. – Varga Balázs
Titánia 2. – Gajai Ágnes
Titán 3. – ifj. Kovács Levente
Vamp – Tasnádi-Sáhy Noémi

VII. kép
Pálmay Ilka – Gajai Ágnes
Krúdy Gyula – Csatlós Lóránt
Ady Endre – Dimény Levente
Dutka Ákos – Csepei Róbert
Emőd Tamás – Kocsis Gyula
Juhász Gyula – ifj. Kovács Levente
Petőfi Sándor – Varga Balázs
Jókai Mór – Kiss Csaba
Déryné – Tóth Tünde
Laborfalvy Róza – Kovács Enikő
Pincérnő – Tasnádi-Sáhy Noémi
Prosti – Pitz Melinda

Az előadásban közreműködik a Nagyvárad Táncegyüttes

Tánckar: Brugós Anikó, Brugós Sándor-Csaba, Forgács-Popp Jácint, Forgács Zsombor, Iván Enikő-Kitty, Kádár Elemér, Kacsó Bálint József, Kerekes Dalma, Mihucz Kinga, Pelbát Ilona, Schmith Nándor, Szabó Enikő Ágnes, Szőnyi József

Zenekar: Bartalis Botond, Kelemen-Paksy János, Szabó Lóránd Győző, Székely István, Bulzan Marius, Fleisz Richárd, Bereczki Ervin, Martyin György, Vura János


Szereplők:


Szigligeti Ede

Géza bácsi, színházi mindenes, Nádor

Szász Károly, Völgyi, Donátfi, Szirtfoki, Hevesi, Írnok, Titán 3, Juhász Gyula

Egy úr, Igazgató, Lajos, Beöthy, Balettmester, Molnár Ferenc, Lengyel vitéz, Major Tamás, Alfa, Ady

Jókai Mór, Színész, Sírásó 1, Titkár, Kun fejedelem, Nagy

Gyulai Pál, Mecénás, Plébános, Vargha, Sírásó 2, Gróf Monti, Rejtei, Somkuti, Torda, Jenő, Emőd Tamás

Laborfalvi Róza, Színésznő 2, Korpádiné, Predszlava, Zúgjmikéntatenger elvtársnő

Vörösmarty szelleme, Szathmáry, Csiky Gergely, Bodomér, Sződdaselymet elvtárs, Titán 1, Krúdy Gyula

Petőfi szelleme, Gergely, Várkövi, Herczeg Ferenc, Bertók, Titán 2, Petőfi Sándor

Zsurnalista, Kisbíró, Sámson, Portás, Dutka Ákos

Déryné, Camilla, Klára, Sára

Szathmáryné, Julcsa, Rózsa, Terka, Julcsa, Titánia 1, Prosti

Színésznő 1, Etelka, Gobbi Hilda, Titánia 2, Pálmay Ilka

Gizella, Ilon, Julcsa, Erzsike, Matild, Vamp, Pincérnő


Rendező:

Díszlet :

Zenei vezető:

A rendező munkatársa:

Ügyelő:

Súgó:

Hangosítók:

Hangosítók:

Világosítók:

Világosítók:

Világosítók:

Világosítók:

Bemutató: 2014.03.08