410021 Nagyvárad / Oradea, Piața Regele Ferdinand I., nr. 6., Bihor, RO
Facebook
Youtube
Instagram

Előadások / Szigligeti Társulat / 2021-2022

Friedrich Schiller

Stuart Mária

Tragédia két részben

Forditó: Pákolitz István

A német drámairodalom nagy klasszikusa Friedrich Schiller. Stuart Máriáról szóló tragédiája a maga romantikus ívelésével, szép nyelvezetével, nagyszerû színpadi alakjaival méltán az egyetemes drámairodalom legnagyobb kincsei közé tartozik.
Angliai Erzsébet korát láthatjuk a színpadon, két nagy rivális asszony alakja mellett a kor jellegzetes figurái is megelevenednek. Stuart Mária, aki rokonához, Erzsébethez menekült a protestáns lázadók elõl, itt is szerencsétlenül alakult a sorsa, mert Erzsébet az angol trónra való törekvést látja benne. Börtönbe kerül hát és ott sínylõdik éveken át. Bûnösnek mondják ki és halálra ítélik. A végrehajtáshoz az utolsó szót Erzsébetnek kell kimondania. Ám Mária tábora is gyarapszik, már összeesküvés is készül Erzsébet ellen.
És akkor a két asszony találkozik. Mária megígéri, hogy lemond a trón követelésérõl és kéri a királynõt, hogy adja vissza a szabadságát. Erzsébet azonban hiúságában nem tud megbocsátani a szép és tisztalelkû Máriának, gúnyolódik vele, amit viszont Mária nem tûr el és vérig sérti Erzsébetet, felemlegetve kétes hírû trónra-jutását. Idõközben a fõurak közül többen is merényletet kísérelnek meg, hogy kiszabadítsák Máriát, de tervük meghiúsul. Erzsébet parancsot ad Mária kivégeztetésére. Mária halála, a vérpad elõtt tiszta lélekkel megáldozik, hiszen õ tudatában van ártatlanságának. Tudja, hogy ártatlanul csap le rá a hóhér bárdja, mert a vádak hamis vádak voltak. Erzsébet is rájön tettének elhamarkodott voltára, az asszonyi hiúság és a vetélytárs ellen érzett féltékenység miatti ítélet-végrehajtás ellenszenves tényére. De Mária már halott és így mardosó lelkiismerettel kell tovább uralkodnia a kemény és szeszélyes uralkodónõnek.
„Schiller is Mária varázsának a hatása alá került. Láthatóan együtt érez a szépséges fogollyal, erkölcsileg neki nyújtja a pálmát. A sok hatásos jelenet, Leicester és Mortimer szerelme, a két királynõ találkozása és az utolsó felvonásbeli áldozás: a lenyûgözõ teatralitás mind csak arra való, hogy Mária alakját az izgalom glóriájával vegye körül… Mária, a rokonszenves elpusztul, Erzsébet, az ellenszenves felülkerekedik, s a dráma végsõ konklúziója kétséges. Félig beleegyezés, félig elutasítás. A döntés a nézõre marad. A nézõ döntésében pedig Schiller szándéka érvényesül: Máriát szeretjük, Erzsébetet megtanuljuk tisztelni. Mert akárhogy van is, mégis õ az erõ, õ a formáló energia, a történelem.” (Vajda György Mihály)
 


Szereplők:


Mária, Skócia királynõje

Erzsébet, Anglia királynõje

Hanna, Mária dajkája

Leicester gróf

Talbot gróf

Burleight gróf

Paulet lovag

Mortimer lovag

Davison államtitkár

Melvil, Mária udvarmestere

Aubespine, francia követ

Kent gróf

O'Kelly lovag

Drury lovag, Sheriff

Udvarhölgyek

Darabontok


Rendező:

Zenei szerkesztõ:

Súgó:

Világosító:

hangosító:

A budapesti Madách Színház elõadását színpadra vitte::

Bemutató: 1996.11.26