410021 Nagyvárad / Oradea, Piața Regele Ferdinand I., nr. 6., Bihor, RO
Facebook
Youtube
Instagram

Előadások / Szigligeti Társulat / 2021-2022

Arthur Miller

Salemi boszorkányok

Dráma négy felvonásban

Forditó: Hubay Miklós

„A lelkiismeret elszámolása az intézményesített félelemmel” – ezekkel a szavakkal jellemezte maga Miller A salemi boszorkányokat. A történet a 17. századi puritán Amerikában játszódik, ahol jó, sõt magasztos célok érdekében kikovácsolódott egy szükség szülte hatalmi rendszer. Ám elérkezett az az idõ, amikor a rend kényszere nyomasztóbbá vált, mint az a veszély, amely ellen a társadalom rendjét megszervezték. A félelem légkörében bárkit boszorkánynak kiálthatnak ki, és ezen a címen leszámolhatnak ellenségeikkel, gyarapíthatják saját gazdagságukat, a többség pedig nem mer szót emelni ellenük, mert rettegnek, hogy legközelebb rájuk kerül a sor.
Salemben híre megy, hogy egyes nõszemélyek a sátán befolyása alá kerültek. Fiatal lányok egy csoportja Abigail vezetése alatt hisztérikus jeleneteket rendez. Elsõnek a tisztességben megõszült Rebecca Nurset kiáltják ki boszorkánynak, mondván, hohy ördögi hatalma van a lányok felett. Megjön Hale tiszteletes, az ördögûzés tudora. A szigorú, de nem rossz szándékú tiszteletes nem veszi észre, hogy a szaporodó vádaskodások mögött milyen aljas indulatok és célok rejtõznek, és a közösségre rászabadítja a teljhatalmú bíróságot. Abigail, az egész história kitalálója azt szeretné, ha John Proctor gazda feleségét elemészthetné, õ pedig feleségül mehetne a férfihoz, akit egyszer már sikerült elcsábítania. A bírósági tárgyaláson sikoltozni kezd, hogy Tût találnak a hasában, ami azt jelenti, hogy Proctorné meg akarta ölni õt. Az asszonyt letartóztatják. A férj, Proctor elmegy a tárgyalásra és elmondja, hogy mindenki hazudik, bevallja, hogy kapcsolata volt Abigaillel és ezért vádaskodik a lány. Az asszony azonban férje jó híre érdekében letagadja, hogy Proctornak viszonya lett volna a lánnyal. Közben eltelik három hónap, a bíróság már tizenkét embert juttatott akasztófára hamis vádak alapján. A fõbíró megkegyelmezne Proctornak, ha hajlandó beismerõ vallomást tenni. Proctor elõször kötélnek áll, de amikor ráébred, hogy az õ aláírásával akarják törvényesíteni a gyilkosságok sorozatát, legyõzi életösztönét és a halált választja. – Színházi kalauz
„A Salemben pusztító vakbúzgóság nemcsak az akasztófa felé vezeti áldozatait, hanem önmaguk igazának megtagadására, a rájuk kényszerített akarat szolgai elfogadására, vagyis az aljasság útjára is. Az elembertelenítésnek ez a veszélye dereng a „pokol pírja2 szimbóluma mögött. Ettõl védekeznek, kezdetben néma elzárkózással, majd a kényszer erõsödésével, lázadással Miller drámájának egyszerû hõsei.” (Implon Irén, Fáklya)
 


Szereplők:


Parris tiszteletes, salemi lelkipásztor

Betty Parris, a leánya

Betty Parris, a leánya:

Halasi Erzsébet

Tituba, Parris néger szolgálója

Abigail Williams, Parris unokahúga

Abigail Williams, Parris unokahúga:

Halasi Erzsébet

Mary Warren

Susanna Walcott

Mrs.Ann Putnam

Thomas Putnam, Ann férje

Mercy Lewis, a szolgájuk

John Proctor

Rebecca Nurse

Giles Corey

Hale tiszteletes, beverley-i lelkipásztor

Elisabeth Proctor, John felesége

Elisabeth Proctor, John felesége:

Bányai Irén

Francis Nurse, Rebecca férje

Ezekiel Cheewer, bírósági jegyzõ

Hawthorne, bíró

Danforth, kormányzóhelyettes


Díszlet- és jelmeztervezõ:

Súgó:

Fõvilágosító:

Maszkmester:

Bemutató: 1965.12.19