410021 Nagyvárad / Oradea, Piața Regele Ferdinand I., nr. 6., Bihor, RO
Facebook
Youtube
Instagram

Előadások / Szigligeti Társulat / 2021-2022

Gyárfás Miklós

Kényszerleszállás

Vígjáték három felvonásban

Az 1960-as években írt komédiái világosan jelzik, hogy milyen irányban próbálja az író aktualizálni és egyben sajátjává tenni a hagyományos vígjátékmodellt. Egyre biztosabbá váló technikával (bár mûvészileg változó sikerrel) ismétli meg a hétköznapok realitásából a szürreálisba, a fantasztikumba lendülés bûvészmutatványát. Legjobb mûveiben többszörösen érvényesül ez a játék; a valószerûnek beállított szituációról kiderül, hogy alapvetõen képtelen, majd, hogy mégiscsak elsõ ítéletünk jár közelebb a valósághoz. Néhol fantasztikus elemeket használ fel (mint amilyen a marxizmus-oktatót elcsábító angyal a Kényszerleszállásban). Legtöbbször azonban megelégszik a finomabb csúsztatásokkal a valószerûtlen vagy a szürreális irányába.

„A szerzõ, amíg eljut a valójában valótlan, de igazából ízig-vérig igaz bohózati történet bonyolításához három abszurd bukfenccel lendül be a játékporond közepébe.
Elsõ bukfenc: A szentivánéji álom-beli ismerõsünk, a csúfolódó kis pimasz kobold, Puck, kiperdül a függöny elé, tolvajt kiált a szerzõre, aki – íme a bizonyság - õt magát is Shakespeare zsebébõl csente ki darabjához, és felkéri a nézõket, váljanak õk is pajkos Robinokká és játsszanak, játsszanak önfeledten a színészekkel együtt.
Második bukfenc: A modern Jóisten, kellemes bariton hangján, parancsot ad a kedves kis Angyalnak, hogy reggel utazzék repülõgéppel – angol hölgy képében – Rómába, és vigye el a pápának az elöregedett egyházi dogmák megreformálására vonatkozó kinyilatkoztatását.
Harmadik bukfenc: Az ITALIA-28 utasszállító gép kényszerleszállást haj végre. A kis Angyal is kiugrik a gépbõl és saját szárnyai híján a Puck vezényelte Haydn-dallamok szárnyán ér földet. De hol? Egy kommunista ország területén, napfényes erdõben, ahol az erdészházban Andy Ádám marxista filozófus A boldogság száz marxista tézise címû elõadását írja.
Eddig tart az abszurditás. Ami ezután történik – egy égi Évának és egy földi Ádámnak a szellemi és érzelmi párharca, persze abból a tótágast álló bohózati helyzetbõl indítva, hogy még az égbõl pottyant angyal is racionálisabb, ha nõ, mint egy marxista filozófus, ha szerelmes férfi, - az már a legáltalánosabb emberi jelrendszeren belül értelmezhetõ.
Andy Ádám megadja magát a rendre földi asszonnyá átlényegülõ Angyalnak, és megfogalmazza a századik boldogság-tételét: «A szerelem az emberi világban nem nemek költészete csupán, hanem a legszebb küzdelem azért, hogy emberek legyünk.»” (Szabó József, Utunk)


Szereplők:


Puck, a Szentivánéji álomból

Az Angyal

Az Angyal:

Gábor Katalin

Andy Ádám, marxista filozófus

Szócsöves ember

Köteles ember

Postáshölgy

A három Kovács

Gépkocsivezetõ

S. W. Colbert

P. P. Potentov

A Jóisten hangja


Rendező:

Díszlet- és jelmeztervezõ:

Bemutató: 1966.12.31