410021 Nagyvárad / Oradea, Piața Regele Ferdinand I., nr. 6., Bihor, RO
Facebook
Youtube
Instagram

Előadások / Szigligeti Társulat / 2021-2022

Martos Ferenc – Huszka Jenõ

Gül Baba

Daljáték három felvonásban

„Az emberi élet értéke domborodik ki a Gül Baba cselekményébõl és az az elõremutató tanítás, hogy eljön az idõ, amikor az emberek között nem képez válaszfalat a nemzetiségi vagy faji különbség. A Gül Baba meséjében a magyar Gábor diák és a török Leila szerelme gyõzedelmeskedik minden faji elõítélet felett.
Budán játszódik a Gül Baba cselekménye a török hódoltság idején. Gábor diák, a szerelmes magyar ifjú lépten-nyomon a törökök erkölcsi törvényeibe ütközik. A hárem falai elzárják elõle szerelmét, Leilát. Gül Babának, a rózsák atyjának a leányát a Gül Baba kertjének vasrácsai pedig a gyönyörû – a törökök szerint – szent rózsákat. Pedig Gábor diák a kert minden rózsáját leszakítaná egyetlen leányért, Leiláért. Gül Baba vallásának törvényei pedig egyetlen szent rózsa leszakítását is halállal büntetik.
Gábor diákot és hûséges muzsikusát, Mujkót csak az menti meg a szomorú végtõl, hogy Gül Baba meleg szívében erõsebb a szeretet a leánya iránt, mint a bosszú érzése a leszakított rózsák miatt, és a rózsakert pusztulásáért érzett babonás félelem. Leila tehát minden akadály ellenére Gábor diáké lesz.” (Aradi Újság, Bakács Béla)
„Huszka életmûvének csúcsára az 1905-ben bemutatott Gül Babával jutott fel. Létrehozott egy olyan operett stílust, amely egyaránt hatott a nemzeti érzelmekre, és kielégítette a nagyvárosi közönség szórakozási igényeit is. A Gül Baba megõriz valamit a századvég, s általában a millenniumi idõszak történelmi érdeklõdésébõl: a török hódoltság korát idézi meg.
Gábor diák barátjával, Mujkóval beszökik Gül baba rózsakertjébe és leszakít egy szál virágot, hogy szerelmének, Leilának adja. A lány nem más, mint a ház urának gyermeke, a rózsa pedig szent. Mindez bizony alaposan megbonyolítja a rózsatolvajok életét... A mû magas szintû zenét képvisel, operai képességeket kíván a színészektõl Mindenki számára ismerõs dallamok ezek, legfeljebb az nem egyértelmû, melyik mûbõl valók. Gül baba nevéhez megannyi mendemonda kapcsolódik, egy az operett-irodalomhoz is utat talált. Ez a történet 1590-ben játszódik, akkor, amikor a törökök Budán voltak. Állítólag élt is egy Gül baba nevû török méltóság, aki vallási elöljáró lehetett a budai helytartóságban. Az persze, hogy valóban volt-e lánya vagy tényleg õ volt-e a rózsák atyja, már a legendák homályába vész, de minden történetnek van valamiféle igazság magva.
Az operett õsbemutatóját 1905. december 9-én tartották, 1940-ben Nádasdy Kálmán forgatott filmet a mesébõl. A fekete-fehér moziban, miként az eredeti történet szerint is, Gábor diák és Mujkó kincsek és titkos alagút után kutatva lopódzik be a rózsakertbe. Darumadár fenn az égen, Borban az igazság, borban a vigasz: ismerõs dalok ismerõs sorai, a Gül baba címû operett örökzöldjei.” (Operett Klub)

 


Szereplők:


Gül Baba, a rózsák atyja

Gül Baba, a rózsák atyja:

Solti Miklós

Leila, a leánya

Kucsuk Ali basa

Gábor, lantos diák

Mujko, muzsikus cigány

Zülfikár, fõeunuch

Zulejka

Zaida

Lagaosz, görög lány

Mujkóné

Petykó

Panni

Sára

Pista

Fõzarándok

1.Szpáhi

2.Szpáhi

1.rabnõ

1.zarándok

2.zarándok

3.zarándok

4.zarándok

5.zarándok

7.zarándok

8.zarándok

A szólót Tóth Kovács Ilona táncolja

Ulemák, szpáhik, zarándokok, odaliszkok, rabnõk, cigánygyerekek.

Történik a XVI.században, a török hódoltság idején, Budán, Gül Baba mecsetjében.


Rendező:

Díszlettervezõ:

Kórusvezetõ:

Súgó:

Bemutató: 1954.08.14