410021 Nagyvárad / Oradea, Piața Regele Ferdinand I., nr. 6., Bihor, RO
Facebook
Youtube
Instagram

Előadások / Szigligeti Társulat / 2021-2022

John Steinbeck

Egerek és emberek

Színpadra alkalmazta: S.Kaufmann

Színmû három felvonásban

Forditó: Kõmûves Imre

A kaliforniai Soledad közelében furcsa párt tesz le az autóbusz: George alacsony és fürge észjárású, társa, Lennie lomha, nehézfejû óriás. Egy közeli tanyára tartanak, munkát keresnek. Bár a tanya lakói és munkásai korántsem barátságosak, nincs más választásuk: itt kell maradniuk, ha meg akarják valósítani közös álmukat, hogy vegyenek egy saját tanyát, ahol majd önállóan gazdálkodhatnak. Lennie-t ártatlan együgyûsége folyton bajba sodorja, és George-nak igencsak észnél kell lennie, ha mindkettõjüket meg akarja óvni a következményektõl. Barátságuk ritka kincs az õket körülvevõ sivár, brutális világban, amely könyörtelenül megsemmisülésre ítél mindent, ami emberi. A szikár, minden sallangtól mentes, sodró erejû kisregény a nagy gazdasági világválság idején két vándormunkás tragikusan felemelõ történetén keresztül mutatja be a modern társadalom elidegenedésének, az emberi kapcsolatok kiüresedésének pusztító hatását. Mondanivalója a mai napig sem veszítette el érvényét.
Két ember, akik együtt keresnek munkát, Õk George, és Lennie. Mind a kettõjük felnõtt, de Lennie élete, fogyatékossága miatt olyan szintû, mint egy gyermeké, akit Georg segít. Az elején már választ kapunk a címre: Lennie egy halott egeret rejteget a zsebében. A fiú megrögzött szokása, hogy ami jó tapintású, puha, azt cirógatja, de ha az a valami vagy valaki ellenkezni próbál, akkor az erõs fizikummal rendelkezõ kéz agresszívvá válik, és halálra roppantja. Ebbõl a kicsi mozzanatból alakul ki a történet hisztériája. Georg úgy istápolja barátját, mintha a gyereke lenne. Mesél neki a magukfajta emberekrõl, és a közös tanyájukról, ahol majd egyszer élni fognak. Közösen dédelgetett álmuk, hogy a munkából szerzett pénzt félre rakják, és vesznek rajta egy földet „aminek a zsírjából élnek” majd. Megérkeznek a munkahelyükre, ahol fura emberekkel hozza õket össze a sors, With, Candy, Carlson, Crooks a néger és Slim, aki végig segíti Georgot, ha bajba kerül. A tanyán nem mondható unalmasnak az élet. Éjszakai tivornyák, álmodozások, és egy gyilkosság, amit nem komiszságból, hanem bolondságból követnek el.
George és Lennie együtt vándorolnak tanyáról tanyára, hogy alkalmi munkáik szerény bérébõl megvalósíthassák álmukat, saját földet vehessenek maguknak. Furcsa párost alkotnak õk ketten a harmincas évek Kaliforniájában.
A Nobel-díjas amerikai író, John Steinbeck Egerek és emberek címû drámája csak látszatra egyszerûen dimenzionált színi történet. Az író „amerikai realizmusának” mai napig megrázó ereje az egyszerû cselekményt körülgomolygó sûrû atmoszférában és a nyers helyzetekbõl kicsapódó költõiségben rejlik. És bár a szerepek közül megkülönböztetett hangsúlyt kap George és Lennie, a két vándor farm-munkás alakja, a színpadi elõadás sikere mégsem csak a két fõszerep megoldásától függ, hanem a mellékszereplõkre is épülõ „lelki táj” teljes ábrázolásától. Mert éppen ez a legmegkapóbb Steinbeckben: a nagy amerikai termelõ gépezet fogaskerekei közt kallódó, kilátástalan életû, de valami jobbra, szebbre vágyó hétköznapi emberek sorsának balladai ritmusú, szívet-szorítóan tragikus megéneklése. Ez a megfoghatatlan költõi dallam úgy lebeg a szöveg és az emberek fölött, mint távoli szivárvány, amelynek visszfényébõl minden szereplõ arcára jut. Azt lehetne mondani, hogy nem színészi és színpadi technika, hanem belsõ mûvészi kiforrottság próbaköve az Egerek és emberek elõadása. (Kacsir Mária, Elõre)
 


Szereplők:



Rendező:

Díszlet- és jelmeztervezõ:

Súgó:

Fõvilágosító:

Maszkmester:

Bemutató: 1966.05.19