410021 Nagyvárad / Oradea, Piața Regele Ferdinand I., nr. 6., Bihor, RO
Facebook
Youtube
Instagram

Előadások / Szigligeti Társulat / 2021-2022

Maxim Gorkij

Az utolsók

Dráma négy felvonásban

Forditó: Gréda József

„Az 1908-ban írt Gorkij-darab cselekménye egy család tagjainak lelki folyamatában jelentkezik.
A Kolomijcev-család életének mozzanatai bontakoznak ki a színpadon. Gorkij mesterien ábrázolja e család életén belül az újnak és réginek összecsapását, s ez legélesebben akkor jelentkezik, amikor Szkalova asszony, egy forradalmár anyja jelenik meg a család otthonában., hogy rábírja Ivan Kolomijcev volt rendõrfõnököt: ismerje be, hogy letartóztatott fia ártatlan az ellene elkövetett merényletben. De a régi és új, a romlottság és a szépre, jóra való törekvés a Kolomijcev családon belül is látható. Az egyik oldalon Ivan Kolomijcev, a részeges, kártyás, nõcsábász és idõsebb gyermekei: Alexej, a romlott, pénzsóvár, erkölcsi gátlásoktól mentes fiatalember, Nadezsda, az intrikákat szövögetõ, vagyonszerzésre törõ nõiessége fegyverével harcoló némber, valamint Lescs börtönorvos, Nadezsda vesztegetési pénzekbõl vagyont harácsoló férje állnak. A másik oldalhoz a fiatalabb gyermekek: Pjotr és Vera tartoznak. Pjotr megismerkedik a forradalmárokkal, kapcsolatokat tart fenn velük, de túlságosan gyengének érzi magát ahhoz, hogy útjukat kövesse. Vera szintén ki akar törni környezetébõl, de szárnyaszegetten, kiábrándultan tér vissza a szülõi házba. Többé-kevésbé a pozitív oldalt képviseli Jákov, a családfõ fivére, Szófia, a gyermekek anyja és Ljubov, a Jákov és Szófia szerelmébõl származó púpos leány is. Jákov akarat nélküli széplélek, akinek pusztulását sóvárogva várják Ivan Kolomijcev és idõsebb gyermekei, Szófia, az anya élete a gyerekek közötti torzsalkodásban õrlõdik fel. Ljubov pedig nyomorék voltának tudatában keserûen és gyûlölködve harcol mindenki és minden ellen.
Gorkij Az utolsók címet adta e drámájának s valóban «utolsókat» látunk a színen, két értelemben is: jellembelileg utolsó embereket és egy társadalom utolsó képviselõit. Nagyszerûen fejezõdik ki ez a darab zárójelenetében, Jákov halálának pillanatában, amikor a cári társadalom pilléreit megszemélyesítõk kivonulnak a színrõl. Ott marad a család többi tagja, akiket éppen a cári rendszer tiport el, mielõtt valóban megkezdhették volna az életet.” (Boros Endre, Fáklya)
 


Szereplők:


Van Kolomijcev

Szófja, a felesége

Szófja, a felesége:

Bárdi Teréz

Jakov, a fivére

Alexandr

Ljubov:

Kovács Apollónia

Vera:

Bencze Hajnal

Szkalova asszony

Lescs, börtönorvos

Feodozia, dada

Történik 1908-ban a cári Oroszország egy vidéki városában


Díszlettervezõ:

Ügyelõ:

Súgó:

Világosító:

Maszkmester:

Bemutató: 1954.11.04