410021 Nagyvárad / Oradea, Piața Regele Ferdinand I., nr. 6., Bihor, RO
Facebook
Youtube
Instagram

Előadások / Szigligeti Társulat / 2021-2022

Nagy Dániel/Bodolay

A világcirkusz

A Nagyvárad Táncegyüttes és a Szigligeti Társulat közös produkciója

táncszínház

Kimondottan az I. világháború a témája Nagy Dániel Cirkusz című regényének (Arad 1926): a mű gerincét alkotó cirkuszi előadás tulajdonképpen a lezajlott háború allegóriája. Az expresszionista hangvételű alkotás hatalmas látomás a háború borzalmairól; felépítésében egyrészt a groteszk és az abszurd, másrészt a realista mozzanatok gyakori együttes alkalmazása fokozza a háború elembertelenítő mivoltának ábrázolását.
„A Cirkusz pokoli szatíra, Swift és Orwell irodalmi bordájából metszett remekmű. A Remike kívánságára vérért lihegő artisták, a világban tévelygő, teljesen naiv Isten, a mindenen diadalmaskodó kegyetlenség – mindez borzasztó látomás a világháborúról, és még annál is többről: a mai és mindenkori ember esztelenségéről, önzőségéről, kíméletlenségéről. A Cirkusz iszonyú önarckép rólunk, akik szeretnénk, de nem tudunk emberek lenni.” (Demény Péter)
Juronics Tamás 1987-ben végezte el a Magyar Táncművészeti Főiskola néptánc tagozatát, a Szegedi Balett táncosa, 1990-től magántáncosa, 1991-től pedig koreográfusa lett. Nevéhez több mint 50 koreográfia fűződik. 1993 óta a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője. 2007-2008 között a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke volt.

 

Szereplők: Dobos Imre, Dimény Levente, Csatlós Lóránt, ifj. Kovács Levente, Tasnádi-Sáhy Noémi, Varga Balázs, Kiss Csaba, Kocsis Gyula, Hunyadi István, Szotyori József

Táncosok: Brugós Anikó, Brugós Sándor Csaba, Iván Enikő Kitty, Forgács Zsombor, Kerekes Dalma Forgács-Popp Jácint, Mihucz Kinga, Kádár Elemér, Pelbát Ilona, Kacsó Bálint, Szabó Enikő Ágnes, Schmidt Nándor, Tímár Tímea, Szőnyi József, Tolnai Tímea, Rácz Lajos

 


"A jó koncepció, a kitűnő koreográfia és az ihletett dramaturgia mit sem érne kiváló színészi játék nélkül – a Szigligeti Színház művészei pedig „szállítják" is a jobbnál jobb alakításokat. Varga Balázs William szerepében valósággal tobzódik – karaktere hátborzongató „élethűséggel" idézi meg egyszerre Chaplin és Hitler alakját.

A Belzebúbot játszó Dimény Levente is lubickol a szerepében, ilyen erőteljes alakítást rég láttunk a váradi deszkákon. Szotyori József is kimondottan jó a pilóta és a rab szerepében, Dobos Imre pedig ugyancsak hitelesen hozza a világ – és a vallás! – dolgaiban igencsak járatlan, az emberek között tanácstalanul csetlő-botló Isten figuráját, aki a darab során maga foglal állást az uralkodó vallási dogmákkal szemben, illetve az emberi felelősséget hangsúlyozó deizmus mellett.

Tasnády-Sáhy Noémi egyetlen női szereplőként kitűnően hozza a kegyetlen díva karakterét, megjelenésével és hangjával végig képes magára irányítani a figyelmet, amikor a színpadon van. Mindezt kitűnően kiegészítik Bianca Imelda Jeremias minimalista, de mégis szuggesztív díszletei és jelmezei.

A darab frenetikus, mindent elsöprő zárójelenetben kulminál. A hepiend csupán viszonylagos, hiszen a zárás egyértelművé teszi, hogy csupán időleges a jó győzelme: a halál a háttérből önelégülten figyel, miközben Isten és a sátán karmesterként vezényli az emberek haláltáncát, amelybe eszelős ideológiákat szolgáló gonosz bohócok – politikusok, demagógok, hordószónokok, népvezérek, diktátorok, ahogy tetszik – kergetik bele őket. A sátán újra és újra sárba rántja, az Isten mindannyiszor fölemeli őket. És megint elölről.
"

 

Balogh Levente A háború abszurd allegóriája (Krónika)

Tóth Hajnal: Világcirkusz – világháború (Várad)

Simon Judit: Vértáncjáték a háborúról (Erdélyi Riport)


Szereplők:


ISTEN, az Isten

BELZEBUB, az ördög

REMIKE, a csodanő

WILLIAM, a Bohóc/A BÍRÓSÁG ELNÖKE

PINKÁR, a díjbirkózó/FŐÜGYÉSZ

LAKÁJ/SEKRESTYÉS

FŐORVOS/FŐSOROZÓTISZT/ŐR

GRUNCSER ALADÁR/RAB


Rendező:

Dramaturg:

Díszlet, jelmez:

Rendezőasszisztens:

Világítástervező:

Ügyelő:

Súgó:

Világosítók:

Világosítók:

Hangosítók:

Hangosítók:

Bemutató: 2014.05.16