410021 Nagyvárad / Oradea, Piața Regele Ferdinand I., nr. 6., Bihor, RO
Facebook
Youtube
Instagram

Előadások / Szigligeti Társulat / 2021-2022

Peter Shaffer

A szörny ajándéka

Magyar nyelvû õsbemutató

Dráma három felvonásban

Forditó: Sz. Pallai Ágnes

„Peter Shaffer «idõutazóként» is igazolta, hogy korunk nagy formátumú auktora, aki a fiatal és egyfolytában lázadozó, de végül is elbukó Mozart, azaz Amadeus döbbenetesen hiteles figurájának megalkotása után tizenhárom esztendõvel «rátalál» Edward Damsonra, a muzsikus zseni távoli, már a huszadik században született «rokonára». A nehezen induló, kezdetben még önmagában is bizonytalan Edward Damson pályáját egy furcsa szerelem teszi sínre.
A vergõdõ, már-már sorsával meghasonulni készülõ fiatalember pályaérettségének origójához érkezik: hirtelen ünnepelt, elismert íróvá válik, s amikor egy véres terrorcselekmény kapcsán ráeszmél a társadalom tehetetlenségére, az emberek eredendõ gyávaságára, váratlan és végzetes válaszlépésre szánja el magát – fellázad.. halálos komolysággal kezdi kiírni magából a «viszontcsapásként» fogant indulatokat…
A rákészületlen, gyáva, tétova társadalom képtelen «váltani», és jobb híján hátat fordít a lázadó embernek… Az egyszemélyes lázadó zsenire már senkinek sincs szüksége.
Azt is mondhatnánk, hogy a «lenni vagy nem lenni» kérdését szinte megkerülve teszi fel magának a «vállalni vagy nem vállalni» kérdést.” (Barabás Zoltán)
„Edward tehetségét felesége gátakat, korlátokat áttörõ hite, szerelme vezette a karrier felé. Kalandok és egy számára ismeretlen gyermek elõzték meg házasságát, s a nagy kudarc után megint ital, kalandok vezették a csõd irányába. Perszeuszként lesz magára hagyatott, lesz a közéjük telepedett sötétség és csõd áldozata, de megalkuvásra képtelen.” (Dr. Indig Ottó)
„A szembenézés keretjátékában emberpár, Edward és helen megindító szerelmi története áll, közvetve a drámaíró Edward Damson pályafutása; a szerzõ halálát követõen az újra lepergetett élet felidézi a többre, jobbra törekvés tiszta vágyát, a karriert, a bukást, az egyéni tragédiát. A darabbeli szerzõ mûveinek megidézése – görög Isten-világ, a bizánci császárság, Cromwell korának tablói – antikvizáló hangsúllyal, megdöbbentõ erejével sokkolja a nézõt.” (Fábián Imre)
„Az alapkérdés szerintem az, hogy õseink vadságát, vérbosszúra való hajlandóságát kövessük-e, vagy pedig elérkezzünk végre egy olyan morális fennsíkra, ahol az ember az élet tiszteletében immár sokkal emelkedettebben tud viszonyulni az õt ért sérelmekhez… Ez a dráma ezt az alapkérdést fogalmazza meg: az a küzdelem, amely évezredek óta változatlanul folyik az emberiség történelmében, hogyan fejezhetõ be? Hogyan lehet véget vetni ennek az ádáz küzdelemnek, a bûnt, a gyalázatot csak vérrel lehet-e lemosni,vagy pedig egy magasabb rendû,de úgy is mondhatnám: a krisztusi kegyelem emblémája alatt, azaz a keresztényi morállal lehet-e elõrébb lépnie az emberiségnek?” (Szabó József, rendezõ)
 


Szereplők:


Edward Damson, drámaíró

Helen Damson, a felesége

Philip, a fia

Damsinski, az apja

Jarvis, Helen apja

Katina, Helen házvezetõnõje

Jo-Beth

A Perszeusz-jelenetben:

Perszeusz

Athéné

Két kísérõ szellem

Az elõjog-jelenetben:

Oliver Cromwell

Két katona

Az Ikonok-jelenetben:

Iréné császárnõ

Udvarhölgyek

Két testõr

Az IRA jelenetben:

Egy névtelen asszony

Egy terrorista


Rendező:

A rendezõ munkatársa:

Díszlettervezõ:

Hangmester:

Világosító:

Bemutató: 1993.12.12