410021 Nagyvárad / Oradea, Piața Regele Ferdinand I., nr. 6., Bihor, RO
Facebook
Youtube
Instagram

Előadások / Szigligeti Társulat / 2021-2022

Guilherme Figueiredo

A róka meg a szõlõ

Hõsi komédia három felvonásban

Forditó: Sarkadi Dénes és Kovács Ferenc

Történik Samosban, Xantos filozófus házában

„Mirõl is szól a darab? Visszavezet bennünket az antik görög korba és megismerjük benne Aesopust, az állatmesék költõjét, a csúf külsejû, de ragyogó lelkû rabszolgát, akibe beleszeret urának, Xanthosnak, a korlátolt és ostoba filozófusnak tündöklõ szépségû felesége, Kléia.
Ha van titka, az talán csak annyi, hogy poézis ez a színdarab, amely a valóságra épült.” (Dávid József, Fáklya)
„A darab az életrõl szól, a szerelemrõl és arról, hogy bizonyos helyzetekben az egyetlen emberhez méltó cselekedet mindkettõt feláldozni a szabadságért. S ha a gyarmati viszonyok ellen támadó író elmondhatja mindezt Aesopusszal, az csak annyit jelent, hogy amióta az emberiség önmagára ébredt, azóta van példázat a szolgaságról és az emberi méltóságról.” (Utunk, Földes László)
„A cselekmény folyamán Aesopus kincsekhez juttatja gazdáját, visszaszerzi neki feleségét, aki idõközben otthagyta. Okos ötlettel megmenti Xantost attól, hogy részegségében kötött fogadása miatt elveszítse vagyonát. Mindezekért, az ismételten megígért szabadság helyett, korbács a jutalma…megmenekülhetne, de nem hallgat Kleia szerelmes kérlelésére és visszautasítja Xanthos kecsegtetõ üzleties ajánlatát és a halált választja a szabadságáért.” (Anavi Ádám, Utunk)
 

 


Szereplők:


Kléja, a ház úrnõje

Méli, rabszolganõ

Xantos, filozófus

Agnostos, az õrség kapitánya

Aesopus, rabszolga

Az ethiópiai


Díszlettervezõ:

Ügyelõ:

Súgó:

Maszkmester:

Bemutató: 1958.05.23